Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823

830 GEBEI SÁNDOR szág katonai és pénzügyi segítsége nélkülözhetetlen, ezért a cár és a király toruni szerződését a Rzeczpospolita-Oroszország szövetségének is elismerik, a katonai együttműködésre készen állnak. S hogy demonstrálják a szövetség mel­letti elkötelezettségüket, vállalták az „1686. évi örökérvényű béke" és az „1704. évi örök védelmi szövetség" lengyel alkotmányba való foglalását is. Miután a konföderáció ekképpen legitimálta a régi-új király törvényes ha­talmát, a walna rada a továbbiakban szejm (országgyűlés) funkcióban folytat­hatta és zárhatta le a munkáját. Az ülések többszöri elnapolása miatt csak 1710. április 16-án berekesztett szejmmel, az elfogadott törvények becikkelye­zésével a sandomierzi konföderáció is feloszlott. A konföderáció további műkö­dése okafogyottá vált, a legfontosabb jogi probléma megoldódott, az 1707-ben szorgalmazott királyválasztás aktualitását vesztette. Amint a régi-új király is­mételten esküvel megfogadta a Rzeczpospolita alkotmányának és törvényeinek a betartását, amint megerősítette az egyházi és világi kiváltságosok valamennyi szabadságjogát, privilégiumát és általános amnesztiát biztosított a hűségére visszatérő Szaniszló-híveknek, minden vonatkozásban kiteljesedett a „Wettin­ház lengyel-litván uralmának a restaurációja".2 3 Miközben Wettin II. Ágost királysága helyreállíttatott és tekintélye egyre erősödött, a magyarok „felemelkedett becsülete" csak kisebbedik-kisebbedik — aggodalmaskodott Nedeczky Sándor 1709 végén — „az mint már is sokkal alább vagyunk benne mint eleinte". Az ellenség embereivel „minden szeglet" megtelve, „alattomban munkálódnak" Sziléziában is, Lengyelországban is, „fél­tem mindnyájunkat".24 Félreérthetetlen jelzés érkezett Bécsből I. Péter cár cí­mére, tudatja Rákóczival az újabb kedvezőtlen hírt 1709. december 8-án a ma­gyar követ. Johann Christoph Urbich bécsi cári követ szerint a „bécsi udvar" igen rossz néven vette a cár közvetítő szerepre való felajánlkozását. Egyáltalán, miféle mediátorság képzelhető el I. József és Rákóczi között? „Illenék az?" — kérdezi Bécs — ha a cár és Mazepa között valaki mediatorságra ajánlkozna? Il­lendő lenne az, ha valaki ezen az alapon elvitatná Kozákországot a cártól?25 -közölte a szomorú tényeket Rákóczi megbízottja, akit mellesleg egyetlen ország diplomatája sem fogadott el hivatalos személynek.2 6 Bercsényi töretlen optimizmusát tükröző írásai mellett Rákóczi kénytelen volt tehát szembesülni Nedeczky kétségeket támasztó jelentéseivel is. A ma­gyar-orosz kapcsolatokat éppen 1709 végén árnyékolta be egy lengyel affér, konkrétan Józef Potocki kijevi vajda és néhány ezres, lengyelekből meg svédek­ből álló hadának Magyarországra menekülése és befogadása. Potocki vajda Rá-23 Józef AncLrzej Gierowski: Rzeczpospolita w dobié zlotej wolnosci (1648-1763). In: Wielka História Polski. Tom 3. Krakow 2003. 272-274.; Norman Davies: Lengyelország története. Bp. 2006. 396.; Józef Feldman: Stanislaw Leszczyriski. Warszawa 1959. 87-88.; Józef Szujski: Dzieje Polski nodlug ostatnich badan. t. IV cz. 2. (1668-1795) Lwów 1866. 227-229. 24 MTA Kézirattára. Ms. 4958/2/III. Litterae Nedeczkianae, 1709. - Diarum privatum. 25 Uo. 26 Charles Whitworth 1709 augusztusl0/21-i, Charles Boyle államtitkárnak szóló moszkvai je­lentésében az áll, hogy Rákóczi embere ideérkezett, aki a télen már járt itt és rendkívüli követnek adta ki magát, de az itteni diplomaták közül senki sem ismerte el rangját, beosztását. - Szbornyik Imperatorszkovo Russzkovo Isztoricseszkovo Obscsesztva (a továbbiakban: Szb. RIO) t. 50. 1886. 228-229.

Next

/
Oldalképek
Tartalom