Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823
830 GEBEI SÁNDOR szág katonai és pénzügyi segítsége nélkülözhetetlen, ezért a cár és a király toruni szerződését a Rzeczpospolita-Oroszország szövetségének is elismerik, a katonai együttműködésre készen állnak. S hogy demonstrálják a szövetség melletti elkötelezettségüket, vállalták az „1686. évi örökérvényű béke" és az „1704. évi örök védelmi szövetség" lengyel alkotmányba való foglalását is. Miután a konföderáció ekképpen legitimálta a régi-új király törvényes hatalmát, a walna rada a továbbiakban szejm (országgyűlés) funkcióban folytathatta és zárhatta le a munkáját. Az ülések többszöri elnapolása miatt csak 1710. április 16-án berekesztett szejmmel, az elfogadott törvények becikkelyezésével a sandomierzi konföderáció is feloszlott. A konföderáció további működése okafogyottá vált, a legfontosabb jogi probléma megoldódott, az 1707-ben szorgalmazott királyválasztás aktualitását vesztette. Amint a régi-új király ismételten esküvel megfogadta a Rzeczpospolita alkotmányának és törvényeinek a betartását, amint megerősítette az egyházi és világi kiváltságosok valamennyi szabadságjogát, privilégiumát és általános amnesztiát biztosított a hűségére visszatérő Szaniszló-híveknek, minden vonatkozásban kiteljesedett a „Wettinház lengyel-litván uralmának a restaurációja".2 3 Miközben Wettin II. Ágost királysága helyreállíttatott és tekintélye egyre erősödött, a magyarok „felemelkedett becsülete" csak kisebbedik-kisebbedik — aggodalmaskodott Nedeczky Sándor 1709 végén — „az mint már is sokkal alább vagyunk benne mint eleinte". Az ellenség embereivel „minden szeglet" megtelve, „alattomban munkálódnak" Sziléziában is, Lengyelországban is, „féltem mindnyájunkat".24 Félreérthetetlen jelzés érkezett Bécsből I. Péter cár címére, tudatja Rákóczival az újabb kedvezőtlen hírt 1709. december 8-án a magyar követ. Johann Christoph Urbich bécsi cári követ szerint a „bécsi udvar" igen rossz néven vette a cár közvetítő szerepre való felajánlkozását. Egyáltalán, miféle mediátorság képzelhető el I. József és Rákóczi között? „Illenék az?" — kérdezi Bécs — ha a cár és Mazepa között valaki mediatorságra ajánlkozna? Illendő lenne az, ha valaki ezen az alapon elvitatná Kozákországot a cártól?25 -közölte a szomorú tényeket Rákóczi megbízottja, akit mellesleg egyetlen ország diplomatája sem fogadott el hivatalos személynek.2 6 Bercsényi töretlen optimizmusát tükröző írásai mellett Rákóczi kénytelen volt tehát szembesülni Nedeczky kétségeket támasztó jelentéseivel is. A magyar-orosz kapcsolatokat éppen 1709 végén árnyékolta be egy lengyel affér, konkrétan Józef Potocki kijevi vajda és néhány ezres, lengyelekből meg svédekből álló hadának Magyarországra menekülése és befogadása. Potocki vajda Rá-23 Józef AncLrzej Gierowski: Rzeczpospolita w dobié zlotej wolnosci (1648-1763). In: Wielka História Polski. Tom 3. Krakow 2003. 272-274.; Norman Davies: Lengyelország története. Bp. 2006. 396.; Józef Feldman: Stanislaw Leszczyriski. Warszawa 1959. 87-88.; Józef Szujski: Dzieje Polski nodlug ostatnich badan. t. IV cz. 2. (1668-1795) Lwów 1866. 227-229. 24 MTA Kézirattára. Ms. 4958/2/III. Litterae Nedeczkianae, 1709. - Diarum privatum. 25 Uo. 26 Charles Whitworth 1709 augusztusl0/21-i, Charles Boyle államtitkárnak szóló moszkvai jelentésében az áll, hogy Rákóczi embere ideérkezett, aki a télen már járt itt és rendkívüli követnek adta ki magát, de az itteni diplomaták közül senki sem ismerte el rangját, beosztását. - Szbornyik Imperatorszkovo Russzkovo Isztoricseszkovo Obscsesztva (a továbbiakban: Szb. RIO) t. 50. 1886. 228-229.
