Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
950 GYULAI ÉVA mint kivételes tehetsége jellemezte kancelláriai tevékenységét és családja vagyonának, működésének menedzselését, ugyanilyen szakszerűen végezte a bujdosás utáni új hivatali és közéleti tevékenységét is. 1711. december 30-án, vagyis alig két hónappal hazaérkezése után már Aszalay intézkedik Borsod vármegye képviseletében a Darmstadti-regiment bekvártélyozása ügyében.6 7 1712. január 2-án a vármegye deputátusaként jelenik meg Kassán a katonai parancsnoknál,6 8 alig egy hónap múlva pedig a griffes Aszalay-címert és névbetűit tartalmazó pecsétjét nyomja rá Arnót falu összeírására, hitelesítése gyanánt, mint Esterházy Pál nádor kiküldött összeírója.69 1712 elején már a vármegye rendkívüli esküdtjévé (extraordinarius iurassor) választják.7 0 Vármegyei karrierje, amilyen későn indult, olyan gyorsan bontakozott ki. 1713. december 18-án már helyettes alispánként (substitutus vicecomes) jár el Kassán a vármegye ügyében.7 1 Természetesen táblabíró, vagyis vármegyei törvényszéki ülnök is, 1719-ben így címeznek neki egy levelet, 1723-ban pedig a vármegyei törvényszék első ülnökének (assessor primarius) nevezik.72 Kétszer választják meg helyettes alispánnak, 1713-1716 és 1724-1731 között,7 3 ennél a hivatalnál azonban nem jut előbbre Borsod vármegye adminisztrációjában, a rendes alispánságot — ellentétben nagyapjával, Aszalay Istvánnal és apjával, Andrással, akik ordináriusok voltak — soha nem nyeri el. A helyettes alispáni cím azonban szinte hozzátapadt nevéhez, jóval halála (sőt fia halála) után, 1748-ban egy tanúvallatás során „öreg S(ubstitutus) V(ice) Ispány Aszalay Ferenc uram" néven emlékeznek rá.7 4 Nem járhatunk messze talán az igazságtól, hogy a rendes alispáni címet a kuruc államban viselt hivatala miatt tagadták meg tőle. Amikor helyettes alispánnak választják, Borsod vármegye főispánja gróf Eszterházy Ferenc. O az, aki 1714. október 14-én Pozsonyból válaszol Aszalaynak Miskolcra, kifejezvén örömét, hogy a Borsod megyei zavargásokról rebesgetett hírek valótlanok. Felhívja ugyanakkor alispánja figyelmét, hogy ha a „legkisebb szikrát" is tapasztalná, azonnal írja meg neki, amellett pedig annak „elnyomására szükséges dispositiokat tegye meg".7 5 Nagyot fordult tehát a világ: alig három évvel azután, hogy Aszalay hazaérkezett bujdosásából, már ő az egyik legfőbb őre Borsodban az államhatalom biztonságának és potenciális „elnyomója" az esetleges Habsburg-ellenes mozgalmaknak. Bár Aszalay Ferenc a rendes alispánságot soha nem nyeri el, a vármegyei karrier másik csúcsát, az országgyűlési követi megbízatást eléri. Addig azonban számtalan ügyben szolgálja az univerzitást kiküldött megbízottként, korabeli szóval követként. A vármegye egyik legfontosabb feladata az adóalapot képező 67 BAZML IV 501/b III. II. 363. 68 BAZML IV 501/b III. II. 376. 69 BAZML 501/b III. I. 108. 70 BAZML IV 50l/a 16. köt. 383. 71 BAZML IV 501/b. III. II. 377. 72 SRKL A/IV/695/14., A/IV/786/6. 73 BAZML IV 501/d 34. köt. Aszalay. 74 BAZML IV 501/c XVII. V 1089. 75 BAZML IV 501/b II. I. 321.
