Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
ASZALAY FERENC ... ÉLETSTRATÉGIÁJA A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC UTÁN 945 leltárában4 0 is fellelhetők. A rengeteg ékszer közül kiemelkednek első felesége zománcos aranyövei, 90 rubinttal és 30 aranyboglárral díszes kontykötője vagy 2 darab gyöngyből fűzött tízsoros lánca, gyémántfüggője, hatgyémántos-kékköves pecsétgyűrűje, rubintos és smaragdos mellboglárja, hasonló pártája, amelyek nemcsak a vagyont, hanem az előkelőséget és szépérzéket is reprezentálják. Lengyelországból hazatérvén, Aszalay kénytelen rögtön a birtokügyekbe vetnie magát. 1712. március 12-én már maga fogalmazza és írja azokat a latin nyelvű tiltakozó iratokat, amelyeket két főpap ellen nyújt be Borsod vármegyéhez. Az egyik szerint Kollonics Zsigmond váci püspök egyben (miskolc)tapolcai apát és földesúr 1710 őszén Aszalaynak a tapolcai Komlós-hegyen lévő dézsmás szőlejét elfoglalta, mert nem kapta meg a szőlő után járó bortizedét. Egyébként 1711 őszén (feltehetően Aszalay hazaérkezése idején) az apátság akkori adminisztrátora, Petik András egri kanonok a vármegye előtt már elengedte neki a dézsmát. Aszalay azzal védekezik, hogy mindez önhibáján kívül történt, hiszen 1710 végén kénytelen volt elmenekülni Miskolcról, s az akkori idők zavarossága volt az oka, hogy miskolci és egyéb szőleinek termését is veszni hagyta, de egyéb károk is érték.41 A másik ügy is hasonló, hiszen Aszalaynak az aszalói Sárkány-hegyen lévő dézsmás szőlejét az ottani birtokos, Bakó János váradi nagyprépost 1711 őszén foglaltatta el, mert nem fizette meg a szőleje után járó kilencedet. Aszalay ezt azzal magyarázza, hogy lengyelországi száműzetése miatt szőlejét rokona, özvegy Szemere Ferencné Dőry Katalin műveltette, és ezért nem fizette meg a járandóságot.4 2 Aszalay mindkét esetben hossza külföldi tartózkodását („ob longiorem moram extra regnum") hozza fel mentségül, és kéri, hogy szőleit adják neki vissza. Aszalay perei is érzékletesen utalnak gazdasági tevékenysége egyik alapjára, a szőlőművelésre. A dézsmás szőlőket minden bizonnyal vásárolta és nem örökölte, egy 1739-ben Aszalón lefolytatott tanú vallatás szerint Antal János 60 éves miskolci nemes, Aszalay András és Ferenc egykori szolgája úgy emlékezik, hogy „az aszalai promontoriumon lévő Sarkán nevű szőllőt maga pénzén szerzette néhai Aszalai Ferenc, s nem az attyárul maratt [...] a pénz, amellyen vette, nem az attyárul marat".43 Aszalay Ferenc birtokosként — főként anyja és feleségei révén bírt jószágain —, hivatali teendőihez hasonlóan vagyonának ügyeit is a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel végezte. Családja birtokainak visszaszerzése nemcsak vagyona, hanem nemesi presztízse miatt is fontos lehetett neki. Pest megyei öröksége kiváltására kölcsönt vett fel, amelyet jószága jövedelméből kívánt visszafizetni. 1715-ben haraggal és indulattal korholja jobbágyait, mert a tava-40 HML XIII-1. 6. VIII. 1/4. Kiadása: Gyulai E.: Aszalay Ferenc, Rákóczi egykori szekretáriusa i. m. 41 „hic in oppido Miskolcz relictis omnibus vineis suis et aliis quoque vineis suis procreatis... profugiendo, uti caeterorum ejusdem damnorum turbulentus ejusdem temporis status causa fuisset." Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc (a továbbiakban BAZML); IV 501/c IX. V 884. 42 „Catharina Dőri ob absentiam extra Regnum nominanter vero in Polonia ex necessitate profugii sui constitutam commorationem protestantis [= Aszalay F.] annotate anno coli procurando." BAZML IV 501/c IX. V 884., 501/a 16. köt. 1077. 43 BAZML IV 501/c XVII. III. 722.
