Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
ASZALAY FERENC ... ÉLETSTRATÉGIÁJA A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC UTÁN 943 Aszalay 1706. január l-jén jegyezte el néhai Némethi István zempléni alispán leányát, Borbálát. Az eljegyzés a menyasszony mostohaapja, Püspöki Tamás alpári (Abaúj m.) udvarházában ment végbe, majd ugyanitt tartották a lakodalmat farsang idején, február 10-én. Az ünnepi eseményt beárnyékolta, hogy a feleség édesanyja, Csekleszi Zsuzsanna február 13-án ugyancsak Alpáron „szóllíttatott ki Istentül ez árnyékvilágbul és 21. Febr. temettetett el szép halotti solemnitassal az alpári temetőben", ahogy veje írja naplójában.3 0 A temetést követően az újasszonyt férje hazavitte Miskolcra, majd négy nap múlva visszatért az Egerben tartózkodó fejedelemhez, ahonnan egy hétre ismét „visszakéredzett" otthonába, vagyis alig két hónapot tölthetett el régi és új családja körében. Házassága jelzi, hogy nemcsak a közéletben és hivatalban, de személyes életében is önálló útra lépett. O is, akárcsak apja, aki az egyre nagyobb hatalomra és vagyonra szert tévő Dőry famíliába házasodott be, házasságával alapozta meg további egzisztenciáját, és így családját is sikerült a végromlástól megmentenie. Némethi Borbála gazdasága legendás volt, jóval egy emberöltővel később, 1765-ben Aszalay Ferenc egykori kocsisa, az ekkor már 91 éves Nagy Sándor így emlékezett ura házasságára: „üdősbik Aszalai Ferenc Némethi Borbála asszont amidőn házastársul elvette volna, ezen asszonság olly drága asszonyi köntösöket hozott, hogy Miskolcon nem volt mássá, még az csizmája is arannyal volt kivarrva, az nyaka is rakva volt gyöngyökkel, látott ezüst-, arany nyelű késeket és kalanakat is, hogy hozott, pénzt is hallotta [...] ezen asszonság után jutottak az Hegy alatt [értsd: a Hegyalján! kilenc darab szőllők."3 1 Az Aszalay-házaspárnak a szabadságharc idején minden bizonnyal született egy rövid életű László nevű fiacskája, hiszen a bujdosásból hazatérve, 1712-ben anyját, az 53 évesen meghalt Dőry Zsuzsannát László nevű unokája mellé temettek a miskolci Avasi temetőbe.3 2 Anyja halálával — feleségén kívül — már „csak" három élő húgát és az időközben elhalt Mátyás öccse kisfiát (Andriskát) kellett Aszalaynak háztartásában eltartania. Nem csodálhatjuk, hogy a bujdosásból visszatért családfő minél előbb igyekezett a hajadonokat férjhez adni; így történhetett meg, hogy anyja temetése után 1 héttel (!) tartották Zsófia lakodalmát Törös Ferenccel. Másik két húgát 1715-ben és 1716-ban adja majd férjhez. A család életében 1714-ben következik be a várva várt újabb gyermekáldás. Aszalaynak egy Ráday Pálhoz írt leveléből (Miskolc, 1714. május 27.) értesülünk arról, hogy felesége gyermeket szült Miskolcon, mégpedig fiút: „Egerből visszajővén, valóban nehezen találtam feleségemet. Kevésben is múlt el, hogy fájdalmi között el nem költözött, de már Istennek hála, nem csak megörvendeztetett velem együtt egy gyalog Cavallérral, hanem jobban is vagyon s várom hont és Zemplén megyében. 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án. Szerk. Dobrossy István. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc 2004. 39-62. 30 HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-tól. 31 HML XIII-1. 2. 111/29. 32 „Anno 1712. 19. Apr. Miskolcon szóllítván ki Isten ő Szent Felsége édes Asszonyom Anyámat déliesti 2 1/2 órakor életének 53-dik esztendejében, temettettem el 22. Apr. szép halotti solemnitassal az miskolci Nagy Templom kerítésében dél felől, az szegény fiacskám, Aszalai László teste mellé". HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-től.
