Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
ASZALAY FERENC ... ÉLETSTRATÉGIÁJA A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC UTÁN 941 rül, hogy már mindketten Viszocskán vannak, sőt Aszalay már el is ért Szurovára, Vay azonban csak egy nappal később érkezik.2 0 Hiába érkeznek meg a Rákóczi-birtokra, mert a fejedelem hirtelen elhatározással csatlakozik a cárhoz, és kíséretének egy részével elhajózik Torun vagy — ahogy akkor a bujdosók mondták — „Toronya" városába, majd onnan Varsón át lengyelországi végcélja, Dancka (Dantzig, Gdansk) felé utazik tovább,2 1 így sem Aszalay, sem Vay nem találkozik már vele; megérkezésükről egyébként Bercsényi leveléből értesül majd Rákóczi. A bujdosók jó része azonban nem követi a fejedelmet, hanem különböző helyeken Dél-Lengyelországban marad. Aszalay továbbra is Sztrij várában időzik Vay Ádám mellett. Vay és Aszalay egyébként távoli rokonságban voltak, hiszen szendrői Aszalay Erzsébet (tl679 körül), Aszalay Ferenc gyarmati és füleki vicekapitány lánya volt, akinek második férjétől, Iványi Fekete Lászlótól származó gyermeke (Erzsébet) első felesége lett Vay Ádámnak, aki megözvegyülvén, Zay Anna bárónőt vette el, aki bujdosásába is követte férjét, akárcsak Némethi Borbála Aszalayt. Érdekes, hogy Aszalay fennmaradt leveleiben, irataiban nem említi a Vay-féle rokonságot. Bercsényi Brezán várában rendezi be rezidenciáját, és innen tudósítja a Danckába tartó fejedelmet száműzött híveiről. Többször megemlékezik a Vay Ádám köré szerveződő bujdosók egyre fokozódó elszigeteltségéről. Mind nehezebben mozoghatnak, a nagyhetman emberei úti okmányt (passust) követelnek tőlük, „valahol magyart tanálnak, mindenibűl kifosztják [...] senki ki nem mer menni Sztryjbűl", a magyar emigránsok csalódtak a „büszke slahtában".2 2 Brezánból írja Bercsényi Rákóczinak 1711. szeptember 29-én, hogy Vay Ádámtól értesült, Török András udvari vicekapitány és Aszalay „elmentek feleségeik kísérésére, mindeneket elvitték, térnék-é meg, nem tudja, de nem várja őket Stryben Way uram".23 Aszalay ekkor már birtokában volt annak a menlevélnek, amelyet 1711. szeptember 11-én Kassán állított ki neki Gróf Pálffy János tábornok. A salvus conductusban a kassai generális amnesztiában részesíti és visszaengedi lengyelországi száműzetéséből a király hűségére visszatért Aszalay Ferencet.2 4 Az útlevélként is szolgáló menlevelet az Aszalay levéltár őrizte meg, de nem tudjuk, miként jutott el Sztrijbe Aszalayhoz. Tény, hogy szeptember végén Aszalay már ennek a társai elől eltitkolt okmánynak a birtokában hagyta el a bujdosókat. Nem tudjuk, milyen körülmények hatására döntött úgy Aszalay, hogy odahagyja a száműzetést, feltehetően felesége és miskolci családja iránti kötele-20 AR I. VII. 21. 21 Hopp L.: A Rákóczi-emigráció i.m. 37^16. 22 Idézi: Uo. 47. 23 AR I. VII. 39. 24 „Nobilem Franciscum Aszalay e Regno Poloniae, quo se occasione horum tumultuum Rakoczianorum receperat, in Regnum Hungáriáé ad fidelitatem Suae Maiestatis Sacratissimae amplectendam redire intendere [...] vigore praesentium nostrarum Salvi Conductus literarum eundem F. A. una cum senis sibi adjunctis ubique locorum liberum ire venire, transire morarique permittant." Pálffy János salvus conductusa Aszalay Ferenc és családtagjai részére. Kassa, 1711. szept. 11. HML XIII-1. 2. III/20.
