Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
ASZALAY FERENC ... ÉLETSTRATÉGIÁJA A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC UTÁN 939 Aszalay végül 1711 februárjában juthatott ki Lengyelországba Rákóczit kísérve, s már február végén Szkoljéra érhetett, hiszen gazdasági naplójába feljegyezte, hogy az esztendő februárjában itt béleltette ki Zsófia húga mentéjét egy szűccsel.7 Ez a tény is igazolja, mennyire komolyan vette családfői minőségét Rákóczi titkára, aki otthonhagyott családjáról, húgairól és anyjáról a távolból is gondoskodott. A bujdosás kezdeti szakaszában minden bizonnyal továbbra is a fejedelem udvartartásában működött, sőt titkári rangját is megtartotta. 1711. március 5-én egy Szkoljén kelt elismervényben a magyarországi konföderáció vezérlő fejedelme és a rendi szenátus titkárának (serenissimi Principis Rákóczi Confoederati Regni Hungáriáé Ducis et Statuum Senatus secretarius) mondja magát.8 A titkár Sztrij várába (lengyelül: Stryj, a bujdosók szóhasználatában: Sztrih, ma: Sztrij, Ukrajna) is követi az udvart, ez derül ki Bercsényinek egy 1711. március 22-én Ilyvóban (Lemberg/Lwov/Lviv korabeli magyar neve) kelt leveléből, amelyben ezt írja Rákóczinak: „Aszalai Uram megy Fölségedhez - méltó particulariter szóllani ő Kegyelmével. [...] Megküldöttem Aszalai Uram által az orvosságokat az olasz doctornak."9 Aszalay részt vesz a kurucok egyik legfontosabb tanácskozásának előkészítésében is. 1711. március 26-28. között Sztrij várában ült össze a kuruc főemberek tanácsa Forgách Simon, Eszterházy Antal, Vay Ádám, Ráday Pál és a fejedelem részvételével, hogy Pálffy János békepontjait megvitassák.1 0 Ide érkezik ugyanis Debrecenből Károlyi Sándor, aki a császári hűségesküt már letette, Pálffy Jánosnak a békesség finalis resolutiojáva vonatkozó tervezetével.1 1 Aszalay megőrizte és később a családi levéltárban elhelyezte a Károlyi által hozott békeajánlat (Declaratio) saját kezével lemásolt példányát, amelyen a fejedelem és a kurucok megjegyzései és válaszai (Dilucidatio) is szerepelnek. Az irat a tanácskozás közben készült Sztrij várában 1711. március 27-én.1 2 A szatmári megegyezést előkészítő iratot Aszalay haláláig őrizte. A tanácskozást követően néhány nappal a fejedelem is Ilyvó felé tart, s vele van titkára is, hiszen a Munkácsról csak nemrég érkezett Vay Ádámnak írt levelet 1711. április 22-én Aszalay vezeti be a kancellária levelezési protokollumába, s még a következő napon is ő keltezi Ilyvóból (latinul Leopolisból) Rákóczi levelét. A kuruc fejedelem április 26-án innen pár napra a közeli Verbinára megy, ahol április 29-ig szintén Aszalay intézi levelezését.13 Júniusban is a fejedelem oldalán találjuk, aki lengyelországi birtokáról, Jan Sobieski egykori falujából, Viszocskáról (lengyelül: Wysocka) jár be a közeli városba, Jaraszlóba (Jaroslaw), hogy I. Péter cárral tárgyaljon. A cárt és kíséretét vendégül is látja jaraszlói fából épült kastélyában.14 7 HML XIII-l. 5. VIII. B/2. 8 HML XIII-1. 2. 111/48. 9 AR I. VI. 697-698. 10 Hopp Lajos: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. (Irodalomtörténeti füzetek) Akadémiai, Bp. 1973. 16. 11 Bánkúti Imre: A szatmári béke. (Sorsdöntő történelmi napok) Akadémiai, Bp. 1981. 82-85. 12 HML XIII-2. III/l. 13 AR I. III. 626-632., 638., 639-644. 14 Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi. Akadémiai, Bp. 1991. 137-141., valamint vö. még Baráth Julianna és Gebei Sándor e számbeli írásait.
