Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Seres István: A „Szatmári békesség" és írója. Adatok Pulyai János életéhez IV/913
A „SZATMÁRI BÉKESSÉG" ÉS ÍRÓJA 921 Pulyai (!) János viszont ekkortájt még javában Pálffy János szolgálatában állott, s kilenc nappal korábban Bécsből tudósította Károlyi Sándort. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a szatmári békesség idején két hasonnevű személy élt: a Dél-Dunántúlon és Horvátországban különböző állami és kamarai tisztségeket betöltő Puliay János és a Gróf Pálffy János titkáraként tevékenykedő Pulyai János. Az előbbi életútját részletező uralkodói adománylevél alapján a hosszú katonai és hivatali pályát befutó férfiú már túl lehetett élete delelőjén, midőn hűséges szolgálataiért nemességet kapott. Vele ellentétben Pulyai Jánost ez idő tájt még meglehetősen ismeretlen fiatalembernek gondoljuk, aki a Rákóczi-szabadságharc végén kezdhette meg pályafutását. Jellemző, hogy a szabadságharctól, illetve a fejedelem alakjától napjainkra már szinte elválaszthatatlan Mikes Kelemenhez hasonlóan Pulyai sem került be Heckenast Gusztáv kiváló adattárába. Ennek oka az életkorukban és pályájukon történt „befutásukban" keresendő, hiszen mindketten csak a függetlenségi harc után töltöttek be fontos, nevüket ismertté tevő szerepet. Névrokonától eltérően Pulyai János esetében már egyértelműen régi, felmenőitől örökölt nemességről van szó, s bár származását neki sem ismerjük, 1710/11 körül kiterjedt baráti és ismeretségi körrel rendelkezett Pest-Pilis-Solt megye területén, egészen pontosan Kecskeméten, ahol városban rokonai is éltek. Imre János, Pest-Pilis-Solt vármegyei alispánja, a Kecskeméten tartózkodó Laczkovich László vármegyei jegyzőnek Pestről, 1710. november 11-én írt levele utóiratában tudatta, hogy Pulyai János mostanság az előző nap odaérkezett Pálffy János titkára, és üdvözli Laczkovichot.16 Mi több, két — Pulyai által — Laczkovichnak írt levél is rendelkezésünkre áll. Az első, 1711. március 21-én, Debrecenben kelt és valójában válasz Laczkovich 14-én, Kecskemétről írt levelére, amelyben a jegyző marhák vásárlására kérte Pulyait, ő pedig egy számára tartott csikóra való gondviselésre intette barátját. Emellett a Kecskeméten levő rokonait és ismerőseit is üdvözölte.1 7 Május 30-án viszont már Eperjesről mentegette magát, hogy nem írhat elég sűrűn. Levelében a Laczkovichra bízott csikójáról ír, s üdvözletét küldi a jegyző feleségének.18 Mélyreható családtörténeti nyomozást ugyan nem állt módunkban végezni, Kecskemét város kuruc-kori történetével kapcsolatban viszont találtunk adatokat a Pulyai vagy másként Pulai család ottani kötődéséről. Amikor 1704. május 22-én Kecskemét közelében, az ágasegyházi pusztán a szegedi rácok rajtaütöttek a Rákóczi dunaordasi táborba utazó lengyel követségen, korabeli források a család két, Kecskeméten tartózkodó tagjáról is említést tettek. Egy 1704. augusztus 24-én, Kecskeméten felvett vizsgálati jegyzőkönyv arról tudó-16 „Pullyai Uram most a' Méltóságos Mareschallus Pálffy Uram eő Excellentiája Secretáriussa lévén, Kegyelmedet köszönteti, itt frissen vagyon eő Kegyelme." Imre János levele Laczkovich Lászlónak. Pest, 1710. november 11. Pest megyei Levéltár, Budapest (a továbbiakban PML); IV 73. Rákóczi levelek. L. II.; Kiadása: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. Közreadja Bánkúti Imre. I—II. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2.) Bp. 1996. II. 928. 17 Pulyay János levele Laczkovich Lászlónak. Debrecen, 1711. március 21. PML, IV 73. Rákóczi levelek. L. II.; Kiadása: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban i.m. II. 935. 18 Pulyay János levele Laczkovich Lászlónak. Eperjes, 1711. május 30. PML, IV 73. Rákóczi levelek. L. I.; Kiadása: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban i.m. II. 935-936.
