Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Tóth Ferenc: A szatmári békesség és Franciaország IV/867
A SZATMÁRI BÉKESSÉG ÉS FRANCIAORSZÁG 869 hanyatlásának gazdasági, társadalmi és katonai okait, illetve Rákóczi fejedelem külpolitikai terveit. Fierville lovag 1710 júniusában érkezett Magyarországra, és nemsokára Lemaire brigadéroséhoz hasonló lehangoló jelentéseket küldött az ország állapotáról. Ezek szerint a kuruc csapatok folyamatosan elveszítették a legfontosabb stratégiai pozícióikat, a társadalom végletesen megosztottá vált, a pestis egyre jobban terjedt, és a kuruc hadvezérek utolsó reménységének tűnő orosz segítség is egyre bizonytalanabbá vált.5 A Getruydenbergben 1710 tavaszán megnyílt békekongresszus még újabb lehetőséget biztosított a magyarországi háború békés lezárására. A kongresszus megfelelő nemzetközi keretet nyújthatott volna az osztrák-kuruc tárgyalásokhoz. Sajnálatos módon a hollandok túlzott követelései miatt a tárgyalások hamarosan félbeszakadtak.0 Mindeközben a magyarországi konföderáció helyzete egyre reménytelenebbé vált, amelyet az 1710-es év rossz termései, az éhínség és a pestisjárvány tovább tetéztek. Rákóczi fejedelem Emlékirataiban sommásan így jellemezte a pestisjárvány kiváltotta helyzetet: „Míg ezt a kínos téli hadjáratot viseltem, Bercsényi tábornok a feleségével együtt elképzelhetetlenül félt a pestistől, és ezért Zemplén megyében maradt. Nem mert nagy kísérettel járni, tehát egyik várból és nemesi udvarházból a másikba ment, és rendkívüli óvintézkedéseket tett a fertőzés ellen. De úgy látszik, ez a betegség mindenüvé követte, és azok között tört ki, akik legközelebb kerültek hozzá, míg az én táboromban senkit sem támadott."7 Időközben Rákóczi visszahívta Vetési Kökényesdi Lászlót Versailles-ból, akit Brenner Domokossal kívánt felváltani. A fejedelem legfőbb külpolitikai célkitűzése továbbra sem változott: ezután is a francia közvetítéssel folyó svéd- orosz tárgyalásokat szorgalmazta. A poltavai csata után megváltozott nemzetközi helyzetet felmérő lengyelországi francia követ, Besenval báró javaslatára a versailles-i kormányzat végül úgy döntött, követet küld a cárhoz. A kiválasztott személy Jean Casimir Baluze,8 a varsói francia követség titkára volt, akinek Vetési Kökényesdi László személyesen hozta el a francia király megbízólevelét. Baluze a francia diplomáciában igazi kelet-európai ügyekben jártas szakértőnek számított. Már az apja is rezidens volt Varsóban. Jean Casimir Baluze pedig franciaországi tanulmányai után az 1670-es években lépett Béthune márki szolgálatába. Összesen 24 évet szolgált Varsóban és kétszer is megfordult Moszkvában: először 1703-1704-ben, majd 1710-1711-ben. Ezenkívül Baluze jól beszélt oroszul is. Követi instrukciói elsősorban arra irányultak, hogy elősegítse a francia mediációval folyó béketárgyalásokat, és hogy rábírja a cárt a magyarországi hadszíntéren való aktív szerepvállalásra. Baluze második moszkvai küldetése (1710-1711) idején már 62 éves volt, és az őt jól ismerő Philippe Groffey szerint e hosszú és fáradságos úthoz már 5 Idézi: Uo. 289. 6 Lucien Bély: Les relations internationales en Europe XVIIc-XVHIe siècles. Paris 1992. 413-414. 7 II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai i. m. 415. 8 Jean-Casimir Baluze (1648-1718) varsói követségi titkár és moszkvai követ. Életére 1. Eric Schnakenbourg: Les diplomates français en Europe du Nord au début du XVIIIe siècle: une approche prosopographique. Revue d'Histoire Diplomatique (2010: Nr. 3.) 228-244.
