Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Ulrich Attila: Gazdasági örökség, spekuláció, kiútkeresés és válság a Rákóczi-szabadságharc alatt IV/799
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC GAZDASÁGI PROBLÉMÁI 805 nálva különböző értékben számolták a forgalmi pénzek értékét.1 9 Hogy ez mennyire így volt, és milyen sürgető problémává vált e kérdésnek megoldása, azt III. Károly 1711-ben kiadott rendeletéből tudhatjuk meg: „...eő Felsége néhai Boldogh Emlékezetben Említett Leopoldus az mi kglmes (kegyelmes) urunk és Herczegségünk sokszor, az Tekintetes nemes Vármegyékben az eő Felsége Pátenseit, ki küldvén. Hasonló képpen illyen Király városokban és egyéb Helyeken, azokban Publicáltatván ugy hogy ennek utána egész Magyar Országhban Hatt magyar pénzt senki megh ne pbálja (próbálja) kétt poltúrában be venni, hanem ött magyar pénzeket. Valamint Körmöcz Bányán, ittis hasonló képpen N. (Nemes) Kassa Városában és Nemes Erdélyországbanis, valamint ki publicaltatott. ugy kellyen az Emberek közötis, mint ki adasában és be viteliben. Annak okáért mivel semmi hasznot nem látván rajta és semmi nemeő effectusban nem vitetődhetet be. Ugy mint némely helyeken ött pénzt vettenek két poltúrában, leghfőképpen pedigh alsó Magyar Országban, más egyéb helyeken pedig hattra bé szedvén és ki adván, mely dolgok sokaknak nagy károkra és sérelmekre volt, ahhoz képest pedig az conventiokban is nagy confussiok estek. Ennek okáért eő Felsége Kglmes (Kegyelmes) Urunk JOSEPHUS méltó emlékezetiből, illyen parancsolatot eximálván, hogy ennek utana, az pénz verőhelyekben, ött Magyar pénzeket fizessenek, és ki adgyának kétt poltúrában. Ugy hogy ennek utánna illyen dolgoknak alkalmatossagaval, valami confîsiok, s károk, és sokaknak sereimere elhető dolgok vissza nem vonatássának. Hanem az egész N. (Nemes) Magyar Országban szép edgyezségben lehessen. Izentetik pedig és az eö királyi FELSÉGTŐL valakik Tisztek lévén, ugy hogy ez az rend Tartás, tartassék megh, nagy büntetés alatt ött Magyar pénzeket, kétt poltúrákban bé venni, és ki adni ne vonogassa magát, ez Napsagtul fogva, Mivel az eö KIRÁLYI FELSÉGNEK kedve s akarattya ezen megh nyugodot."20 Gazdasági örökség, kiútkeresés és válság Rákóczi államában A török megszállás alól óriási áldozatok áron, ám hatalmas pusztítások közepette felszabadított Magyar Királyság tehát gazdaságilag igen legyengült helyzetben és egyre kedvezőtlenebb nemzetközi trendekkel szembesülve lépett be a Rákóczi-szabadságharc periódusába. A fejedelemre és gazdasági „szakembereire" (Johann Gottfried Hellenbach, Keczer Sándor, Ajtai Mihály stb.) így hatalmas teher nehezedett. Szervezésből, kitartásból jelesre vizsgáztak, hiszen szinte a semmiből kellett megszervezniük és ellátniuk a kuruc sereget. Természetesen nehézségek, csalások, lopások mindig is voltak, így a kuruc államban is tetten érhetők ezek a jelenségek.21 De maga a puszta tény, hogy képesek voltak a hadak el-19 Mivel a 17. század végének két alapvető számítási pénze a poltura és a garas lett, ezért nem volt mindegy, hogy 1 poltúrát 2,5 vagy 3 dénárba, 1 garast 5 vagy 6 dénárba számoltak, mivel a tallérok (és más fizetőeszközök) ilyen pénznemben megadott értéke nagy (ár)különbségeket és károkat okozott. 20 SzSzBmLt rVA.l. Fasc.12. Nr. 27., 1711. június 4., Kassa. Külső címzése Szabolcs vármegye rendjeinek szól. 21 Ulrich Attila - Pozsonyi József: A jobaházi Dőry család története. (Régi Magyar Családok 8.) Debrecen 2008. 41.: „Mint hogy ez el mult Revolutionak alkalmatossagával közönségessen ez egész
