Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 781 sűrűn idézett katonaénekek és a népdalok igazolják. Majd Arany János Széchenyi-versének sorait alkalmazza Rákóczira.7 0 Márki nagyon rokonszenves, a társadalom szeretetével körülvett, nemes célokért harcoló, de sikertelen, sajnálatra méltó fejedelmével az okos, de ellenszenves, álnokul „kiegyező" Károlyit állítja szembe. E súlyos ellentmondás feloldására pedig Márki megszerkesztette a „reális" és az „ideális" politika modelljét. „Károlyi tehát konzervatív magyar politikára szánta el magát. [.. .1 A szatmári békében az alkotmány biztosítása helyett általános ígéretekkel kellett beérnie. A romokból csupán nemzetének gazdasági érdekeit remélte megmenteni. [...] Károlyi valóban sokat tett a teljes anyagi tönkrejutás elhárítására." A földbirtokos és a földműves osztályt, „mondhatni az egész akkori nemzetet csak a mérsékelt béke árán remélte megtartani a jövendő nagy feladatok számára." Majd meglepő hasonlat következik: „Az uradalmaiknak nyugodalmas művelésére vágyó nemesek olyas hálát éreztek iránta [ti. Károlyi iránt], mint őseik kétszáz esztendővel azelőtt Szapolyai János iránt, a ki a békeszerzés pillanatában szintén jobban ügyelt a nemzet gazdasági, mint általános politikai érdekeire."7 1 Márki fejtegetésébe átszűrődnek a kiegyezés évtizedeinek gazdasági sikereit élvező, de politikai viszonyait élesen bíráló vélemények. Bár kortársai bírálták, erősen hatott a következő történetírói véleményekre. Közvetlenül a világháború előtt még néhány jelentős szerző említette 1711-et. Andrássy Gyula (1823-1890) szerint Rákóczira óriási felelősség hárult, mert nem fogadta el, sőt meg akarta akadályozni a békét.7 2 Ladislaus Hengelmüller tárgyszerű, angolul és németül megjelenő, Rákóczi diplomáciáját az európai békerendszer koordinátájára helyező munkája jelentőségét Theodor Roosevelt méltatva előszavában, hangsúlyozva, hogy az angol és az amerikai világ semmit nem tud a térség történetéről és viszonyairól.73 Az 1706. évi béketárgyalásokkal záródó mű folytatását azonban elsöpörte az ugyancsak 1913-ban megjelent és a szatmári béke alapkérdését élesen exponáló mű, A száműzött Rákóczi körül kitört sajtóvihar és az első világháború. Megoldandó tudományos feladat „Az 1711-iki szatmári békekötés története is a megoldásra váró tudományos feladatok közé tartozik" - fogalmazta meg 1920-ban a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Gróf Klebelsberg Kunó történettudományi programjában és a munkával .Lukinich Imre (1880-1950) akadémikust bízta meg.7 4 Döntését több körülmény indokolta. Trianon meghatározóan befolyásolta a magyar történet-7(1 „Nagy lelkének háborgásában íme a népdal alaphangja, amely a két haza szeretetéről oly meghatóan biztosítja! Mikor rég elment visszaóhajtják; mikor rég meghalt, visszasóhajtják. Haló poraibul is föltámasztanák, összeszednék porhanyó csontjait, Mert nem hal meg, ki milliókra költi dús élte kincsét. Lerázza, a mi benne földi s éltető eszmévé finomul, mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, a mint időben térben távozik. Hozzá tekint fel az utód s óhajt, remél, hisz és imádkozik." Uo. 185. 71 Uo. 239-240. 2 Andrássy Gyula: A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. I-III. Bp. 1911. III. 297. 73 Ladislas Hengelmüller: Hungary's Fight for National Existence. London 1913. 74 A szatmári béke története és okirattára i. m. V
