Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Grünwald Béla: A Felvidék. Politikai tanulmány Mudroh Mihály: A Felvidék. Felelet Grünwald Béla hasonnevű tanulmányára (Ism.: Vesztróczy Zsolt) III/737

737 TÖRTÉNETI IRODALOM A forradalom és szabadságharc híveit sújtó büntetőintézkedések még fel-feltűnnek a jegyzőkönyvekben: amikor például Károlyi István gróf kéri, hogy a rá rótt 150 000 forintos büntetés hátralékát, 75 000 forintot engedjék el, Csorich hadügyminiszter legalább annyi könnyítést megengedhetőnek tartott, hogy a fennmaradó összeget ne negyedévenként 25 000 Ft-os ütemezéssel, hanem félévenkénti ütemezéssel fizesse, a miniszterek többsége azonban ragaszkodott az eredeti feltételekhez (1850. nov. 5.). Más alkalommal a miniszterek arról vitáztak, hogy a hadbírósági elítéltek maradjanak-e kizárva az úrbéri megváltás előlegezéséből, végül a kizárás megszüntetését javasolták az uralkodónak (1851. jan. 27.). A pozíciójukból eltávolított püspökök (Lonovics József, Jekelfalussy Vince) ügye többször is szerepel a napirenden, ahogy az 1848-1849-ben szerzett érdemek jutalmazása is: A direkt adónemek horvátországi bevezetésének tárgyalásakor például Philipp Krauss báró pénzügyminiszter a magyarországihoz képest alacsonyabb tételek indoklásául — a kevésbé termékeny földeken kívül — ezen érdemeket sem felejtette megemlíteni (1851. febr. 3.); ahogy Kolozsvár és Nagyszeben kölcsönkérelme kapcsán is magától értetődően utalt a két város eltérő magatartására a forradalom alatt mint figyelembe veendő szempontra (1851. márc. 19.). A sorozat nemrégiben megjelent néhány kötete némileg elkényeztette az olvasót azzal, hogy függelékben közölt néhány olyan fontos dokumentumot, amelyekről a jegyzőkönyvekben sok szó esett. Ez alkalommal is célszerű lett volna mellékelni például Kübeck báró eredeti javaslatát a birodalmi tanácsra vonatkozóan, illetve a nézetek első ütköztetése után Kübeck és Schwarzenberg miniszterelnök által közösen kimunkált újabb változatot, így még plasztikusabban kirajzolódott volna az éles viták tétje. A sorozat megszokott hasznos segédletei (bevezető, bibliográfia, régis kifejezések jegyzéke, a minisztertanácsokon résztvevők névsora, az ülések és napirendi pontok kronologikus listája, név- és tárgymutató) ez alkalommal is segítik az olvasót. E korszak kutatói ezt a kötetet sem nélkülözhetik majd történeti összefoglalóik megalkotása során - határainkon innen s azon túl sem. Deák Agnes Grünwald Béla A FELVIDÉK Politikai tanulmány Mudroh Mihály A FELVIDÉK Felelet Grünwald Béla hasonnevű tanulmányára Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 299 o. A „hosszú" 19. századi, szlovák-magyar kapcsolatok történetének egyik fontos fejezetét jelentik azok a politikai viták, melyek röpiratokon vagy újságcikkeken keresztül, a nyilvánosság előtt zajlottak. Bár ezek szerzői konkrétan e két nép viszonyáról polemizáltak, de írásaik a magyarországi nemzetiségi kérdéshez is komoly szellemi munícióval szolgáltak pro és kontra. E politikai viták közül az egyik legjelentősebb a magyar Grünwald Béla és a szlovák Michal Mudron között zajlott 1878-ban, röpirataik hatása pedig messze túlnőtt az adott időszakon. Ez az egymással feleselő két írás most egy kötetbe szerkesztve újra megjelent, hozzáférhetővé téve a dualizmus kori szlovák-magyar kapcsolattörténet e fontos dokumentumait. Az 1867-es kiegyezést követően, a hatalmi pozícióba jutott magyar liberális elitnek számos problémával kellett szembesülnie, így többek között a nemzetiségi kérdéssel is. Bár ezt 1868-ban törvénnyel rendezték, az elért eredményekkel a korabeli hazai politikai elit nagy része elégedetlen volt. Míg ez nemzetiségeknek ez túlzottan kevés, addig magyar politikai elit többségének túlságosan is sok volt. A Deák és Eötvös fémjelezte kisebbséggel szemben ők, ugyanis nem a nemzetiségi törvény által biztosított nyelvi és oktatási jogok érvényesítésében látták a megoldást, hanem ép-