Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
THEODOR HERZL ÚJSÁGÍRÓI PÁLYÁJÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI 677 német lap szemet vetett rá. A kapcsolatfelvétel akár egy mellékállást is magával hozhat mint a német lap bécsi képviseletének vezetője. S nem utolsósorban világlapnak nevezi az orgánumot, és mint ilyen „mindenesetre jó, ha egy világlappal több van az ember kapcsolatrendszerében". Továbbá az újság biztos megélhetést jelenthetne, hiszen a mellékjövedelemként számolni lehetne még az egyéb lapoktól érkező felkérésekkel is, ide érti a bécsi Neues Wiener Tagblattot és a Fremdenblattot.79 Eves szinten ez már akkora jövedelmet jelentene, „amiért bízvást el lehet menni Párizsba". Ezt azonban igazából még „nagyon távolinak" érzi, inkább egy újabb publikálási lehetőségnek fogja fel az esetleges frankfurti kapcsolatot. Herzl dolgozott még a berlini lllustrirte Frauenzeitungnak, erről tanúskodik egy elszámolási vita miatt írott levele,8 0 valamint írt a hamburgi élclapnak, a Lustige Blätter nek is.81 1888-ban jelent meg második kötete, zömmel normandiai és olaszországi élményeinek foglalata emberi gyengeségekről és gyarlóságokról Buch der Narrheit címmel. A kiadványt Arthur Levysohnnak, a Berliner Tageblatt főszerkesztőjének ajánlotta. Akárcsak a Venus, néhány elismerő kritikát leszámítva ez a könyv is alig kapott nyilvánosságot. Példányszámban kifejezve alig fogyott: a Venus kb. 700 példányával szemben ebből alig 300 kelt el. Ezen írásai átmenetet képeznek a polgári-realista tárca irányából az impresszionista próza felé. Herzl klasszikus alapokról indult, ismerte Ferdinand Kürnberger, Ludwig Speidel,82 Heinrich Heine írásait, majd magáévá tette a modernitás formanyelvét. Tárcái makroszerkezetükben a polgári realizmus stílusideáljához nyúlnak vissza, azaz a szövegek egy témát ölelnek fel, az epikai elemek egymáshoz és a témához való funkcionális viszonya révén egy koherens szövegegészt eredményeznek. A mikrostruktúra azonban a stabil rendszer felbomlását mutatja: a realista szövegbe impresszionista stíluselemeket sző, a narrációt lírai betétekkel szakítja meg, helyenként a mondatszerkezet is töredékessé válik, gyakran a politikai elemzés és a hangulatleírás egybemosódik, azaz ebben mutatkozik meg a bécsi modernség új irodalomstratégiája (amely majd Peter Altenberg írásaiban csúcsosodik ki).83 Valójában az ezekből az élményekből táplálkozó feuilletonok képezik bécsi irodalmi pályájának kezdetét, valamint a Monarchián kívül is felfigyeltek rá. Otto Eysler, a Lustige Blätter kiadója például arra bíztatta, hogy települjön át Berlinbe, és vegye át a frissen alapított Die Bühnenwelt című folyóirat szerkesztését. (Igaz, a lapalapítás meghiúsult.) Ugyancsak nem realizálódott az a 79 A Moriz Szeps (1833-1902) által 1867-ben életre hívott Neues Wiener Tagblatt 1874 után Bécs legnagyobb példányszámú liberális napilapja volt. Az 1847-ben alapított Fremdenblatt kormányközeli lap volt, és érdeklődött Herzl iránt. 1877-ben jelent meg a lapban írása. 80 An die lllustrirte Frauenzeitung, Berlin, 1890. február 9. A lap 1874-ben indult, Franz Lipperheide (1838-1906) alapította és szerkesztette. Nagy fólio-formátumban, kéthetente megjelenő szórakoztató lap volt divatmelléklettel. 81 An die Eltern, 1886. október 18. 82 Ferdinand Kürnberger (1821-1871) több liberális lapnak dolgozott, Karl Kraus a történelmi bécsi feuilleton egyik atyjaként és példaképeként tisztelte. Ludwig Speidel (1830-1906) 40 évig dolgozott a Neue Freie Presse színikritikusaként. 83 Kernmayer, H.: Judentum i. m. 212.
