Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
THEODOR HERZL ÚJSÁGÍRÓI PÁLYÁJÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI 671 nyesült a materiálisak ellenében, és maga is ezzel akart azonosulni. Saját maga számára a kapcsolódást a bécsi Burgtheater sikeres színpadi szerzőjeként és/ vagy a Neue Freie Presse belső munkatársaként képzelte. Az irodalmi siker és a társadalmi elismertség legfőbb szimbólumának, a német ajkú bécsi polgárság kulturális fellegvárának a Burgtheater számított. „Ide egyszer bejutok" („Da komm' ich einmal hinein") - emlékszik vissza Arthur Schnitzler egy Herzllel folytatott beszélgetésre az éppen épülő színház kapcsán.35 A 23 éves Herzl e mondata karriervágyának programszerű megfogalmazásaként, illetve identitáskoncepciójának egyik jelentős pillanataként értelmezhető. Herzl élettörténete, származása szempontjából a színházba való bekerülés azonban más dimenziókkal is bírt a klasszikus polgári érvényesülési vágynál, hiszen esetében egy „zsidó" Herzl eszményképéről van szó. Éppen ezért a polgári kultúra ilyen jelentős intézményébe való bejutás egyrészt szociális felemelkedést, a színpadi sikert jelenthette, valamint azt a megmásíthatatlan tényt, hogy immár végérvényesen hozzátartozik, része a »német« polgári kultúrának. Ebben segítségére volt a német nyelv irodalmi szintű ismerte, ami értelmezhető a hozzátartozás külső jelenként, s amit darabjai révén tudna igazán demonstrálni. S ha ezek bemutatásra kerülnének a német kultúra első számú intézményében, szerzőként maga is e kultúra képviselőjévé válna, azaz a származásából adódó „folttól" végérvényesen megszabadulna.36 Herzl öt darabját — ha csak rövid ideig is —, de műsorára tűzte a színház, hatot azonban visszautasított. 1889. március 19-én volt a premierje a Hugo Wittmann-nal37 közösen jegyzett Wilddiebe című darabjának. Ez Herzl legsikeresebb színpadi műve, 57-szer játszották a Burgban, majd a következő években további 50 városba jutott el. Igaz, ez a siker a későbbiekben már soha többé nem ismétlődött meg.38 Párizsi évei előtt kelt levelei folyamatosan bizonyítási kényszerről és az elismerés utáni vágyról, sőt elismerési stresszről árulkodnak: nemcsak gyors, hanem tartós sikerre vágyott.3 9 Noha mindez színpadi szerzőként nem is adatott meg számára, a Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként és tárcaírójaként a 35 Arthur Schnitzler: Briefe an Theodor Herzl v. 5. 8. 1892. In: Arthur Schnitzler: Briefe 1875-1912. Hrsg. v. Therese Nicki und Heinrich Schnitzler. Frankfurt am Main 1981. 125. A bécsi Burgtheater (magyarul Várszínház) a Comédie Française mellett Európa második legrégibb, a német nyelvterület legnagyobb prózai színháza. Az új, ma is ismert, neobarokk stílusú épület Gottfried Semper és Karl Freiherr von Hasenauer tervei alapján készült. Az építkezés 14 évig tartott, a Ringen található épület 1888-ban nyitotta meg kapuit. 36 Kernmayer, H.: Judentum i. m. 208-209. 37 Hugo Wittmann (1839-1923) maga is író és színi kritikus volt. 1869-ben a Neue Freie Presse párizsi tudósítói állását nyerte el, majd 1872-től a lap tárcarovatánál dolgozott. Operettlibrettókat is írt, tk. Millöcker és Johann Strauss számára. 38 Igaz a Des Teufels Weib című darabját ha nem is a Burg, de a Theater an der Wien hatvanszor játszotta. Összességében 1880 és 1904 között 19 színpadi művel jelentkezett, de az átütő sikert egyik sem hozta meg. 39 A siker, illetve az elismerés hiánya miatt Herzl egzisztenciális problémákkal is tartósan szembesült: még érett férfiként is rendszeresen kapott a szüleitől anyai támogatást, amiért mindig nagyon hálás volt, és szeretettel megköszöni a vártnál gyakran nagyobb pénzküldeményeket. Ld. például az 1888. augusztus 3-án szüleihez írt levelét.
