Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ORSZÁGGYŰLÉSI FELSZÓLALÁSAI. 659 — nem készülhetett előre, azt a helyszínen, magyar nyelven rögtönözhette. E feltételezést látszik alátámasztani a fogalmazvány utolsó, körülményesen fogalmazott, homályos jelentésű (szabadkozó) mondata is.3 2 Az alábbiakban a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárából, Friedreich Endre hagyatékából, szöveghű változatban adjuk közre Batthyány Lajos 1839-1840. évi országgyűlési felszólalásainak fogalmazványait. A kéziratok helyesírását modernizáltuk: a központozásban (a mondatok tagolásában), a szavak egybe- és különírásában, a nagy- és kisbetűk, a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók használatában a mai helyesírást követjük. Az aposztrófokat elhagytuk, a „cz" helyett „c"-t írtunk, az egyértelmű rövidítéseket pedig szögletes zárójelben oldottuk fel. Ugyancsak szögletes zárójellel jeleztük az értelemszerű kiegészítéseket. Az idegen, főként latin eredetű, illetve régies szavak, valamint a Batthyány magyar nyelvtudására jellemző kifejezések esetében megtartottuk az eredeti írásmódot, csupán a — szövegértés szempontjából — legzavaróbb helyesírási hibákat küszöböltük ki.33 1. [Pozsony, 1839. szeptember 21J34 Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásának fogalmazványa a szólásszabadság ügyében F[elette] t[isztel]t n[agy]m[éltóságú] f[ő]r[endek]! Ámbár a t[ekintetes] r[endek] jelen izenetét3 5 csak mint szomorító tanúságát nézem annak, miszerint ők, fájdalom, nem szokták követni ezen m[éltóságos] f[őrendi] t[ábla] dicső állhatatosságának példáját, s gyászos bizonyságát annak, miképp nem az 1839-ki országgyűlésiül várhatja hazánk alkotmányos jogainak védelmezését, én mindazonáltal szívesen ragaszkodom még azon néhány romiokhoz36 is, melyek szebb reményeinkből számunkra megmaradtak. Hanem egyszersmind ez alkalommal a m[éltóságos] f[ő]rendeket rokon bizodalommal szólítom fel, miképp méltólag megfontolván, mi komoly alakban tűnik fel előttünk a rendeknek ezen keserű3 7 szemrehányást magában foglaló resignatiója3 8 után a jövendő, valahára már helytálljunk azon képzelt diadalpá-32 Lásd a 2. sz. fogalmazványt' Horváth Mihály Batthyány e felszólalására célozva (e fogalmazványát felhasználva) írta az országgyűlésről a következőket: a rendek, annak érdekében, hogy „könnyebb szerrel célt érhessenek, Batthyány Lajosnak a főrendi házban tett indítványa szerint egyelőre elégeltek egy oly hírlapot is, mely minden vitatkozó cikkek kizárásával, egyedül a nyilvánosan elmondottak hű előadására szorítkoznék". Vö. Horváth Mihály 1868. 2. köt. 142. 33 A fogalmazványokat a piarista levéltár vezetőjének, Koltai Andrásnak szíves hozzájárulásával közöljük. 34 A fogalmazványról hiányzik a keltezés, ám más forrásokból tudjuk, hogy Batthyány ezen a napon szólalt fel e tárgyban a főrendi táblán. 35 Az alsótábla 4. üzenete a felsőtáblához a szólásszabadság ügyében. A rendek a továbbiakban — korábbi álláspontjukkal ellentétben — nem kívánták orvosolandó sérelemként tárgyaltatni az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltott Pest megyei követ, Ráday Gedeon gróf ügyét. 36 így! Értsd: romokhoz. 37 Bizonytalan olvasat. 38 Belenyugvása, lemondása, reménytelensége.
