Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
656 MOLNÁE ANDRÁS reich gépiratos (Károlyi Árpád által is használt) másolatából publikálta Batthyány Lajosné visszaemlékezéseit férje fogságáról és haláláról. Arról azonban — a piarista levéltár rendezettségének kezdeti stádiumában — valószínűleg ő sem tudott, hogy e gyűjteményben nem csupán jegyzetek és gépelt iratmásolatok találhatók Batthyány Lajosról, hanem Batthyány özvegyének eredeti iratai is, melyek között számos fontos, 1848 előtti dokumentum lapul.13 Erről, pontosabban Batthyány reformkori iratainak előkerüléséről Bárányi Anikó Anna sem tett említést 2001-ben írt egyetemi szakdolgozatában, melyhez kutatást végzett a piarista levéltárban, és ott egy nagy faládában megtalálta Friedreich hagyatékát, benne a Batthyány család levelezésének és egyéb iratanyagának számos eredeti darabját.14 így fordulhatott elő, hogy 2007-ben e sorok írója anélkül zárta le újabb kutatásait, és jelentette meg Batthyány Lajos reformkori életrajzát és 1848 előtti munkáit, hogy a piarista levéltárat felkereste, és Batthyány özvegyének irathagyatékából a gróf eredeti kéziratait felhasználta volna.1 5 Azóta Hernády Zsolt publikálta azt a forrásközleményt, mely Deák Ferenc Batthyány Lajoshoz írt, Kehidán, 1845. november 29-én kelt levelének közreadásával hívta fel a figyelmet a Batthyány család mindeddig lappangó reformkori irataira, melyek a piarista levéltárban, Friedreich Endre hagyatékában találhatók.16 Batthyány Lajos gróf reformkori országgyűlési beszédeinek fogalmazványai közül hat hosszabb-rövidebb felszólalás saját kezű eredeti kézirata maradt fenn Zichy Antónia grófnő közelmúltban előkerült irathagyatékában.1 7 Batthyány ezekre nem írt címet vagy dátumot, Horváth Mihály azonban később — kettő kivétellel — megnevezte a tárgyukat, sőt egyiküknek a pontos dátumát is megadta. E fogalmazványok Horváth Mihály feljegyzéseinek segítségével, valamint szöveg-összehasonlítással és tartalmi elemzéssel Batthyánynak az 1839-1840. évi országgyűlésen elhangzott felszólalásaival azonosíthatók. A hat kézirat közül négynek a szövegét már eddig is ismertük. Egyiket Stuller Ferenc kéziratos „Országgyűlési Tudósítás"-a,18 a másik hármat pedig a hivatalos főrendi napló tette közzé,1 9 míg a további két kézirat Batthyány mindeddig ismeretlen országgyűlési felszólalásainak fogalmazványaként azonosítható. 13 Urbán Aladár 1981. 587-620. Urbán még 2007-ben már tudott az özvegy irathagyatékának előkerüléséről, és felhasználta azt Batthyányról írt legújabb monográfiájában. Vö. Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. Bp., 2007. 14 Bárányi Anikó Anna: A nemzet özvegye. [Szakdolgozat.] Miskolc, 2001. Kézirat. 27., 132-133. (Másolatáért Horváth Zitának tartozunk köszönettel!) 15 Molnár András 2007. i. m. 16 Hernády Zsolt: „Akkor megtudom azon nagy titkot, melyet levélben közölni nem lehet". Deák Ferenc levelei a Batthyány családnak (1845-1865). In: Századok 2010. 3. sz. 618-623. 17 PRMTKL Friedreich hagyaték. Batthyány Lajos ir. 18 Zala Megyei Levéltár Kézirattára. Országgyűlési Tudósítás 1839-1840. (Szerk. Stuller Ferenc) Pozsony, 1839-1840. (a továbbiakban: Stuller Ferenc) 1839. november 10. (43. sz.) 365-366. p. Batthyány felszólalását ezzel csaknem szó szerint megegyezően közölte: Szerencs János: 1839-ik évi országgyűlési jegyzetek. Bp., 1878. (a továbbiakban: Szerencs János) 195-196., vö. Molnár András 2007. 361-362. 19 1839-ik évi június 2-kára rendeltetett magyar országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartatott országos ülések naplója. Pozsony, 1840. (a továbbiakban: Főrendi napló 1840.) 37-38., 227., vö. Molnár András 2007. 376-377., 383.
