Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf országgyűlési felszólalásainak fogalmazványai, 1839-1840 III/653
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ORSZÁGGYŰLÉSI FELSZÓLALÁSAI. 655 A Batthyány Lajos miniszterelnök főbenjáró perének iratait sajtó alá rendező és 1932-ben megjelentető történész, Károlyi Árpád ugyancsak Friedreich közvetítésével jutott hozzá Batthyány Elemér gróf családi levéltárának dokumentumaihoz. Friedreich másolatokat készített Zichy Antónia grófnő irathagyatékának Batthyány Lajostól származó, annak fogságára és perére vonatkozó iratairól, majd átadta őket Károlyinak, aki azután — a gróf engedélyével — e másolatok alapján publikálta, illetve a per történetéről írt tanulmányában dolgozta fel e dokumentumokat.10 Batthyány Elemér gróf 1932-ben bekövetkezett halálát követően Batthyány Gyula gróf, az ismert festőművész, a miniszterelnök dédunokája örökölte a családi levéltárat, benne Zichy Antónia irathagyatékát. Friedreich Endre erről 1932 szeptemberében tájékoztatta Károlyi Árpádot, bízva abban, hogy az örökösök tiszteletben fogják tartani Batthyány Elemér végakaratát, miszerint a gróf Friedreich által kívánta kiadatni „szülei levelezését és anyja memoárjait". Mivel Batthyány Gyula gróf ígéretet tett, hogy a korábban Friedreich által rendezett iratokat átadják neki „egy utolsó betekintésre", Friedreich azt remélte, hogy még 1932 őszén megkapja a családi iratokat, köztük az őt különösen érdeklő „Familienbriefe" fascikulust, melyet Batthyány Elemér „a használat alól elvont, bár semmi kompromittáló sincs benne, sőt igen fontos a memoáríró grófnő 1848 előtti életviszonyaira vonatkozólag". Mivel Friedreich végül — ismeretlen okból — mégsem publikálta Batthyány özvegyének visszaemlékezését, ebből Urbán Aladár később arra következtetett, hogy Friedreich nem kaphatta meg a remélt beleegyezést és támogatást a családi levelezés és a visszaemlékezés kiadásához.11 Batthyány Lajosné irathagyatéka azonban mégis Friedreich Endre birtokába került az 1930-as években. Ezt bizonyítja Friedreich „Gróf Batthyány Lajosné" című, a Szent István Akadémián 1937 márciusában elhangzott előadása, mely — többek között — a mások számára hozzáférhetetlen családi iratok és levelek felhasználásával készült.12 A kölcsönkapott iratokat azután közel két évtizedig Friedreich őrizte, aki 1946-tól a magyar piarista rendtartomány központi levéltárának vezetője lett. így kerültek a Batthyány család iratai a piarista levéltárba, majd — Friedreich hagyatékénak részeként — ott is maradtak a tudós paptanár 1952-ben bekövetkezett halála után. Mivel a Batthyány örökösök időközben meghaltak vagy emigráltak, a családi iratokat senki sem kérte vissza. Végül a piaristák is megfeledkeztek róluk, és Batthyány Lajosné irathagyatékát a közelmúltig elveszettnek hittük. Amikor az 1970-es évek elején megkezdődött a piarista levéltár rendezése, Urbán Aladár, Batthyány Lajos miniszterelnök monográfusa engedélyt kapott Friedreich Endre kézirathagyatékának kutatására. Urbán 1981-ben innen, Fried-10 Károlyi Árpád.: Németujvári gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I. A pör története. Bp., 1932. 23., 25., 46., 48. (Károlyi Batthyány reformkori tevékenységéről szólva nem említette, hogy Batthyány Elemér levéltárában lennének 1848 előtti iratok. Lásd uo. 591-601.) 11 Friedreich Endre Károlyi Árpádhoz 1932. szeptember 21-én írt levelének részleteit közli: Urbán Aladár 1981. 588-589. 12 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné. In: Vigília 1998. 10. sz. 753-763.