Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
648 CZINEGE SZILVIA Már az 1843-44. évi diéta vége felé is érzékeltette az ellenzéki képviselők néhány megjegyzése, hogy Apponyi magas polcra fog kerülni,17 2 sőt Széchenyi István naplójában már 1842 októberében lejegyezte, hogy Apponyi hivatalnok és kancellár lesz.17 3 Tehát Apponyi kinevezése nem érte váratlanul sem a rendeket, sem a felsőbb köröket, ennek ellenére mégsem rokonszenveztek a fiatal alkancellárral - ahogy azt Pilgram is jelezte Metternichnek a fentebb említett 1845 végi levelében. Nem maradt arra utaló forrás, hogy Apponyi, hogyan kezelte népszerűtlenségét, annyi mindenesetre megállapítható, hogy munkájában ez nem vetette vissza, mivel ahogy nőtt a jogköre, úgy nőtt a keze alá tartózó ügyek száma, s minden feladatnak igyekezett eleget tenni, amivel megbízták. Apponyi neve a szakirodalomban és a memoárokban egybefonódott az adminisztrátori rendszerrel és annak bevezetésével - ennek azonban több olvasata is lehet. Egyrészt jelentheti azt, hogy Apponyi volt a rendszer kidolgozója, ahogy például Joseph Andrew Blackwell jelentéséből kiolvasható.174 Másrészt, hogy Apponyi a rendszert „feladatként" kézhez kapva végrehajtja azt. Ennek újabb két jelentése lehet, egyrészt feltételezhető belőle, hogy Apponyi egy eszköz volt a kormány kezében, másrészt nem más, mint ami véleményem szerint volt: egy kancellár, aki a legjobb tudása és meggyőződése szerint teljesíti hivatalával járó feladatait és kötelességeit. Franz Hartig művében jól megragadta Apponyi és az adminisztrátori rendszer „viszonyát", így írt 1850-ben: „A főispánok és a megyei adminisztrátorok intézményének újra bevezetését Apponyi rendszerének nevezték, habár ezeket a rendszabályokat még az 1844. évi országgyűlés idején meghozták, tehát Apponyi magyar kancellárrá történő kinevezése előtt. "175 Apponyi valószínűleg nem vett részt a rendszabályok kidolgozásában, sem Metternich, sem Ferdinánd nem nevezte őt meg a kidolgozásra összeült bizottság tagjaként. A bizottság összehívásáról szóló legfelsőbb kézirat mellett található a bizottság két ülésének (július 11. és szeptember 10.) jegyzőkönyve,17 6 amelyeken csak a „vidi Jósika" és a „vidi Szőgyény" aláírás szerepelnek, amennyiben Apponyi is jelen lett volna az üléseken, az ő lát-172 Például Pálffy József megjegyzése az 1844. július 12-én egy Apponyival folytatott vita lezárásaként: „Bocsánatot kérek, hogy gr. Apponyi György ő. mélt. észre nem vettem, midőn szólani akart; és ámbár nem olyan magas, mint én, de mégis hibáztam, hogy magas állására nem figyelmeztem ..." Fenséges Első Ferdinánd Austriai Császár, Magyar- és Csehország e néven ötödik koronás királya által szabad királyi Pozsony városába 1843-dik évi május 14-kére rendelt Magyar-országgyűlésen a méltóságos fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. V kötet 198.; Wirkner Lajos is erről számol be visszaemlékezésében. Wirkner L.: Élményeim i. m. 175. 173 „Apponyi hivatalnok és kancellár lesz etc. etc." (1842. október 12.) Gróf Széchenyi István naplói. I-VI. kötet Szerk. és bev.: Viszota Gyula. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1925-1934. V kötet 636. 174 „Apponyi gróf — a mostani kancellár — szükségesnek látta a megyei főispán hivatalát névlegessé tenni azáltal, hogy több mint húsz megyébe adminisztrátorokat nevezett ki, [...] Apponyi gróf fő indoka e rendszer bevezetésére valószínűleg az volt, hogy a kormány befolyását növelje, és így többséget szerezzen az alsótáblán." (1847. december 22. Pozsony) Joseph Andrew Blackwell magyarországi küldetései 1843-1851. Szerk.: Haraszti-Taylor Éva. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989. 94. 175 Franz Hartig: Genesis der Revolution in Osterreich im Jahre 1848. Friedrich Fleitscher, Leipzig, 1851. 75. 176 MOL A 45 1844:1166.
