Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
634 CZINEGE SZILVIA Apponyi horvát politikája Kolowrat nemzetiségi politikájának kiszolgálója lett, ugyanis a horvát párt és a magyar párt küzdelmében nem nemzetiségi problémát látott, hanem a horvátok természetes reakcióját a túlzott magyarizmusra, ezért a konzervatív mentalitású horvát pártot támogatta rendelkezéseivel. 1845-ben az első ügy, amely a horvát kérdést illetően iratváltásra adott okot a Magyar Udvari Kancellária és az udvar között, a soron következő Zágráb megyei tisztújítás és tartománygyűlés volt, valamint a szavazatok számának alakulása a magyar és a horvát párt között. A tisztújítással kapcsolatban a kancellária már január 16-án megtette felterjesztését.10 9 A szavazatszámok kérdését illetően Kolowrat érdeke az volt, hogy a magyar párt tagjai ne kerüljenek többségbe a közgyűlésen, s míg a Magyar Udvari Kancellárián ezen dolgoztak, júliusban Zágráb megyében megtörtént a tisztújítás, ahol magyar párti alispánt választottak, így a horvát pártiak kisebbségbe kerültek, s a gyűlés feloszlatását követően utóbbiak és a katonaság között összetűzésre került sor - tudósította Haller Ferenc bán az uralkodót. A tájékoztatást követően az uralkodó Mailáth Antalnak írt kéziratában arra kérte, hogy indítson vizsgálatot az ügyben és a vétkeseket szigorúan büntessék meg.110 Apponyi néhány nappal az események után hosszú beadványban ecsetelte Kolowratnak a „szomorú esemény" főbb okát („a győztes párt a lakosságban gyűlöletet és legnagyobb antipátiát ébresztett") és a szükséges lépéseket. A beérkező, egymásnak ellentmondó jelentések alapján nem lehet pontosan rekonstruálni, hogy mi vezetett az összetűzéshez - írta Apponyi, de az események felelősének Haller Ferencet tette meg, „a bánnal szembeni elkeseredettség sajnos elérte a tetőpontot. " Majd kifejtette: „a kormány legszentebb érdeke, hogy megszerezze és megtartsa a társországok szimpátiáját, ez most csak úgy lehetséges, ha azok elégtételt vehetnek. A legnagyobb elégtétel számukra pedig az lenne, ha a bánt [...] minél hamarabb eltávolítanák. Ezt követően pedig a nemzet által tisztelt és szeretett főispánt választanának báró Kulmer Ferenc személyében." Ezt követően a Magyar Udvari Kancellária kidolgozza a bánnak adandó instrukciókat, és a szavazatok számát illetően úgy határozott, hogy csak azoknak legyen szavazata, akiket a bán személyesen hív meg a tartománygyűlésre, illetve akiket a törvényhatóságok küldenek. Kolowrat Apponyi levelét augusztus 10-én továbbította Gervaynak azzal a megjegyzéssel, hogy teljes mértékben osztja Apponyi nézeteit, majd Lajos főhercegnek is eljutatta a kancellár véleményét.11 1 Az uralkodó végül (augusztus 14-én) szabad kezet adott a kancellárnak: „olyan rendszabályokat dolgozzon ki, amelyek Ön szerint alkalmasak a megzavart rend helyreállítására. "11 2 Pár nappal később arról értesítették a kancellárt, hogy Haller bán beadta lemondását.11 3 Augusztus 21-én Apponyi előterjesztést tett az uralkodónak a horvátországi rend helyreállítását szolgáló intézkedéseket illetően. Az irat elején ismer-109 HHStA, KA, StK 1845:52. és 1845:99.; MOL X 1251. 110 Haller jelentése 1845. július 29. közli: Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. II. 303-305., eredetije: HHStA, KA, StK 1845:281s; Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. I. 372-373. 111 HHStA, KA, MKA 1845:1338. közli: Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. II. 308-314. 112 HHStA, KA, StK 1845:331 s, közli Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. II. 314. 113 HHStA, KA, StK 1845:330 s.
