Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
KANCELLÁR ÉS KANCELLÁRIA A REFORMKOR VÉGÉN 631 Zala megye esete jól példázza a kancellár és a kormányzat megvesztegetéses politikájának a „sikerességét": időleges és kisebb győzelmeket sikerült vele elérni, de tartós és hosszú távú eredményeket nem tudtak kiharcolni. Védegylet Apponyi nemcsak a vármegyékben törekedett az ellenzék visszaszorítására, hanem az egyesületi életben is, nevezetesen a Védegylet kapcsán, amely 1844 októberében alakult meg a diéta alsótábláján, szerveződése azonban már korábban elkezdődött. Július folyamán tárgyalták a kereskedelmi választmány törvénytervezetét az alsó táblán, ahol az ellenzéki álláspont szerzett többséget, s ez alapján készítették el a feliratot, amely szükségesnek tartotta többek között, hogy a külföldre irányuló árukivitel vámmentes legyen, a meglévő vámtételek ne változzanak meg. A főrendek ezt azonban csak részben fogadták el, s ezt követően megindult az egyesület szervezése. Kossuth Lajos főbb alapelvekként jelölte meg az „organizációt", a hazai ipar támogatását, hiányzó iparágak teremtését, a tagok számának növelését, akiktől elvárták, hogy hat éven keresztül, amilyen termékből csak lehet, honit vásároljanak. Kossuth ugyan hangoztatta a mozgalom pártok felettiségét, viszont annak jellegéből és országos kiterjedtségéből adódóan a kormány nem gazdaságpolitikai veszélyként, hanem „politikai tűzfészekként" tekintett a Védegyletre.98 Az új rendszabályok kihirdetésével egy időben (1844. november 19-én) érkezett a magyar kancelláriára a királyi kézirat, amely elrendelte, hogy Magyarországon egyesületek csak uralkodói engedéllyel jöhetnek létre és működhetnek. Metternich szerint a „dudvaként elburjánzó egyesületek" célkitűzései szemben állnak az állami és társadalmi élettel, és csak látszólag hasznos társulások.99 Különösen a Védegylettel szemben volt ellenséges, mert az „olyan, mint az országba dobott kanóc, amely mindenütt eléri az ottani gyújtóanyagot" - írta az államkancellár a nádornak.10 0 Az uralkodó 1845. január 17-i kéziratában utasította Mailáth Antalt, hogy hozzon létre egy bizottságot a Védegylettel kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalására;10 1 a bizottság tagjai a főkancellár mellett Apponyi és Jósika alkancellárok, valamint Bartal és Wirkner tanácsosok voltak. A bizottság véleménye szerint, ha a kormány továbbra is a magyarországi ipar támogatójaként akarja magát feltüntetni, akkor nem szabad nyíltan fellépnie a Védegylettel szemben. Ugyanakkor helyeselték az egylet működésének megakadályozására 98 Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus története. Athenaeum, Budapest, 1942. 49-52.; Viszota Gy.: Vita i. m. CXI. 99 Über das Vereinwesen. Ein Votum des Staatskanzlers aus dem Jahre 1845. Aus Metternichs nachgelassenen Papieren. Szerk.: Richard Metternich Winneburg Band 1-8. Wilhelm Braumüller, Wien, 1880-1884. 7. kötet 137-145., idézi: Andics E.: Metternich i. m. 225. too Metternich József nádornak 1844. december 19. közli: Andics E.: Metternich i. m. 1973. 419-420., idézi: Andics E.: Metternich i. m. 226. 101 MOL A 45 1845:42., közli: Andics E.: Nagybirtokos i. m. 141-142.; Andics E.: Metternich i. m. 227.
