Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
616 CZINEGE SZILVIA vay 1843 folyamán rendszeresen tudósította Metternichet Mailáth Antal magyar udvari kancellár egyre romló egészségi állapotáról,2 3 egy ízben Haller gróf véleményét is közölte vele, aki szerint Mailáth vagy egyáltalán semmit nem fog többé teljesíteni, vagy nagyon hosszú időre lesz szüksége ahhoz, hogy újra cselekvőképes legyen, a bán véleménye szerint azonban az előbbi fog teljesülni.2 4 A magyar kancellár július második felében jobban volt, de augusztus közepére újfent megbetegedett, s Gervay aggodalma olvasható a sorokból, hiszen — mint írja — Bedekovich alkancellár éppen szabadságon volt, Bartal tanácsos Stájerországban tartózkodott és több titkár is távol volt hivatalától, nincs senki a kancellárián. Augusztus 14-én így írt: „A magyar kancellár nekem és mások számára is egy rejtvény. Beteg, én azonban meg vagyok győződve, hogy nem testileg; és azt gondolom, hogy ebben a jelenlegi zavaros helyzetben (karaktere) nem eléggé erős, hogy egy fontos határozatot egyedül hozzon meg...".25 A „nehéz, de elengedhetetlen feladat"2 6 teljesítését így a magyar kancellária nem tudta volna véghezvinni, ezért szükség volt egy új személyre, akire számíthat a bécsi vezetés. Metternich július 31-i levelében tudósította Gervayt, hogy magához rendelte Apponyit egy alapos beszélgetésre, annyit már itt megjegyzett a grófról, hogy „Ez az ember nagyon világosan és helyesen látja a magyarországi állapotokat. "2 7 Augusztus l-jén arról írt Gervaynak, hogy örülne neki, ha Mailáth egy helytálló szakvéleménnyel állna elő, de kételkedett ennek eredményességében, nem azért, mert Mailáth nem a dolog javát akarná, hanem mert azt egyáltalán nem képes megtalálni; ötleteit sem tartja alkotónak. A továbbiakban megjegyezte, hogy egy külön irományban küldi el neki az Apponyival folytatott beszélgetés részleteit, amely a fentieket is érinti és kiderül belőle, „miféle betegségben szenved helyzetünk".2 8 Következő levelében (1843. augusztus 6.) tett utalást arra, hogy Apponyi úgy véli, hogy Magyarországot csak felülről jövő segítséggel lehet kihúzni a slamasztikából - amivel Metternich teljes mértékben egyetértett.2 9 Metternich és Gervay levelezésének néhány mozzanata jól rávilágít Magyarország helyzetére 1844 végén: a kormányzat gyenge lábakon áll; a magyar udvari kancellár betegeskedik, s felsőbb körökben is az a vélemény Mailáth An-23 Gervay Metternichnek 1843. július 9-én, 17-én, 19-én, 25-én, 30-án, augusztus 13-án, 14-én. Walter, F.: Briefwechsel i. m. 217-232., 249-251. 24 Gervay Metternichnek 1843. július 17-én. Walter, F.: Briefwechsel i. m. 223-224. 25 Walter, F.: Briefwechsel i. m. 251.; Szőgyény-Marich László emlékiratában számolt be a kancellárral szembeni bizalmatlanság növekedéséről az 1843-44. évi országgyűlés végén, „a kancellár hitele és befolyása az udvarnál is mindinkább csökkent." Szőgyény-Marich László emlékiratai. I. kötet Kiadják fiai, 1903. 25-26. 26 Metternich Gervaynak 1843. július 11-én. Walter, F.: Briefwechsel L m.217-219. 27 Walter, F.: Briefwechsel i. m. 239. 28 Az Apponyival folytatott beszélgetés feljegyzése nem áll a kutatás rendelkezésére, így csak sejteni lehet, hogy az államkancellár vélhetően a gróf politikai gondolkodásáról és habitusáról akart meggyőződni a találkozó alkalmával. Ezt támasztja alá Wirkner Lajos visszaemlékezésében is, amikor írja, hogy Metternich magyar államférfiakkal, főként Apponyival, Magyarország helyzetéről beszélgetett. Wirkner Lajos: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő nyilvános pályám naplójegyzeteiből. Pozsony, 1879.150.; Andics E.: Metternich i. m. 215. 29 Walter; F.: Briefwechsel i. m. 244-246.
