Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 571 — tudták, hogy a Pesti Hírlapot a legjobb korabeli publicista és szerkesztő kezéből veszik át, akit nehéz lesz feledtetniük az olvasókkal. Eötvös 1846-ban megjelent Reform című könyve előszavának olvasója is arról győződhet meg, hogy a centralisták a kezdetektől fogva tisztában voltak elveik népszerűtlenségével és a rájuk váró feladat nehézségeivel. „Mi, kik e hon kifejlődését az eddig követett úton lehetségesnek nem tartottuk, [...] felhíva éreztük magunkat e meggyőződés nyilt kimondására, s pedig annyival inkább, mennyivel bizonyosabban tudtuk, hogy elveink nem népszerűek, s hogy épen azért hosszú tárgyalásra s nézeteink minden oldalról való felvilágosítására leend szükség, míg azok elfogadásra számolhatnak."34 A népszerűtlen elvek propagálása azonban magában hordja az olvasók elvesztésének veszélyét. A centralisták ennek tudatában már a Pesti Hirlap átvételétől kezdve igyekeztek tevékenységükkel a lehető legkevésbé ingerelni a municipalistákat. Eötvös József még a lap átvétele előtt írja egyik levelében Szalaynak, hogy a szükségesnél ne áruljon el többet programjukról, nehogy szükségtelenül túl nagy ellenállást gerjesszen,3 5 majd első cikkei egyikében kifejti, hogy mint írja, a „megyék' hatáskörének első részére nézve kimondtuk meggyőződésünket: miszerint alkotmányunk' egyik garantiáját találva törvényhatóságaink' ebbeli működésében, annak megváltoztatását mind addig, mig alkotmányunknak más garantiák nem nyújtatnak, lehetetlennek tartjuk"Ezt a kitételt a centralisták később többször is megismételték.3 7 Veliky János már korábban megállapította, hogy Eötvös József 1844 augusztusában megjelent Egység és bizodalom című cikkében a konzervatívokkal szemben a reformellenzék megyerendszert védelmező szárnyához kívánt közeledni.3 8 Tanulmányában Veliky egy, a jelen dolgozat szempontjából is fontos észrevételt tett, mikor kijelentette: „1844 közepén Eötvös is félre tette a (birodalmi)kormányzati reformpolitikáért folytatott, meglehetősen kimerítő harcát, és — bizonyos értelemben felidézve A Kelet népe-vitában elfoglalt álláspontját — újabb politikai fordulatot hajtott végre, melynek során egy időre a kormánnyal való kapcsolatok erőszakolása helyébe az ellenzék egységének (ideértve azokat is, akik a haladást alkotmányos biztosítékok 34 Eötvös József: Előszó az első kiadáshoz. In: f/5. Kelet népe és Pesti Hirlap Reform. (Báró Eötvös József Összes Munkái 11.) Bp. 1902. 89-91. 35 Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1844. június 22. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. (Irodalomtörténeti Füzetek 55.) Bev. Nizsalovszky Endre. Kiad. Lukácsy Sándor. Bp. 1967. 136-137. 36 E. [Eötvös József]: Központosítás és helyhatósági rendszer. IV PH 1844. július 25. 372. sz. 503-504. - A hírlapokból vett szövegrészletekben az egyértelmű sajtóhibákat jelzés nélkül emendáltam. 37 L. pl. - E. [t/ő].- Egység és bizodalom. PH 1844. augusztus 22. 380. sz. 573-574.; ua. In: Uő: Kisebb politikai cikkek. (Báró Eötvös József Összes Munkái XVII.) Bp. 1903. 93-104.; ua. Egység és bizalom c. In: Uő: Reform és hazafiság. Publicisztikai írások. II. (Eötvös József Művei) Szerk. Fenyő István. Bp. 1978. 24-35.; T. Á. [Trefort Ágoston]: Reform. PH 1845. március 13. 438. sz. 165.; E. [Eötvös József]: Állásunk. PH 1845. március 23. 441. sz. 189-190.; ua. A Pesti Hirlap állása c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 147-156.; ua. Állásunk c. In: Uő: Reform és hazafiság II. i. m. 105-114.; E. [Uő]: Ügyünkben II. PH 1845. július 3. 496. sz. 5-6.; ua. A centralisták vezéreszméiről 2. c. In: Uő: Kisebb politikai cikkek i. m. 180-187.; ua. Ügyünkben II. c. In: Uő: Reform és hazafiság II. i. m. 147-151.; Csengery Antal: [Az olvasóhoz]. PH 1845. július 1. 495. sz. 1. 38 Veliky J.: Eötvös József bizonytalan alkotmányos pozíciója i. m. 91. - Eötvös szóban forgó cikkének adatait lásd az előző jegyzetben.
