Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
552 HERMANN RÓBERT nemzetiségre vonatkozóan, s Kossuth és Szemere aláírásukkal törvényerőre emelték.45 Az orosz intervenció bekövetkezése után a külügyminisztérium egyre kétségbeesettebben próbálta meg elérni a nyugati nagyhatalak beavatkozását, kevés sikerrel. Amikor júliusban olyan hírek érkeztek, hogy a Szárd Királyság és Ausztria közötti béketárgyalások megszakadtak, Batthyány arra utasította a Sztambulban lévő Browne-t és Andrássyt, hogy egyikük menjen Torinóba. Egyben utasította a Konstantinápolyban maradó megbízottat, „hogy iparkodjék Törökországot letargiájából felkölteni." Batthyány még egy olyan megoldást is elképzelhetőnek tartott, hogy Magyarország föderációra lépjen a török birodalommal „fönntartván természetesen nemzeti függetlenségét." Ebben a körlevélben közölte Budapest feladásának hírét; ugyanakkor azzal biztatta a követeket, hogy az országnak csaknem 200 000 katonája van s hogy az orosz hadsereg a kolerától óriási veszteségeket szenved.46 Némi reményt látszott nyújtani az, hogy 1849. júliusának második felében az orosz hadsereg vezetői érintkezésbe léptek Görgei Artúr tábornokkal, az általuk legveszélyesebbnek tartott magyar hadsereg parancsnokával. Az oroszok célja a tárgyalásokkal az volt, hogy mielőbb fegyverletételre bírják a legeredményesebb magyar hadsereget. Görgei azonban felvette a tárgyalások fonalát, mert abban reménykedett, hogy sikerül éket verni az osztrák és orosz szövetségesek közé. A tárgyalásokról a magyar kormányt is értesítette, amely július 30-án a tárgyalások folytatására utasította Görgeit, illetve ezek vezetésére július 29-én a táborba küldte Szemerét és Batthyányt.4 7 (Batthyány Szegedről való távozását követően a külügyminisztérium működése lényegében megszűnt; pontosabban, hivatalnokai közül egyedül a miniszter tevékenykedett.)4 8 A két miniszter július 30-án egy, Görgeihez, illetve augusztus 6-án Paszkevics herceg, tábornagyhoz intézett államiratban foglalta össze Magyarország sérelmeit. Az első államiratot Szemere fogalmazta, s Batthyány fordította franciára; a másodikat Batthyány fogalmazta meg franciául.49 Miután az orosz in-45 A vonatkozó okmányokat közli KLÖM XV 723-727., Szemere B.\ Politikai jellemrajzok... i. m. 573-575., Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér János és Csizmadia Andor. Bp., 1954. 867-869., Thim J.: A A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés... i. m. III. 858-864. A határozat születésére Id. I. Tóth Zoltán: A Szemere-kormány nemzetiségi politikája (1952.) In: uő.: Magyarok és románok. Sajtó alá rendezte Csatári Dániel. Bp., 1966. 340-370.; Miskolczy Ambrus: Szemere Bertalan napja: 1849. július 28. (A nemzetiségi határozattól a zsidóemancipációs törvényig). AETAS, 1998/2-3. 143-158.; Miskolczy Ambrus: A zsidóemancipáció Magyarországon 1849-ben. Bp., 1999. 17-35. 46 Az utasításra ld. Batthyány 1849. júl. 14-i (kör)levelét Pulszkyhoz, közli Pulszky F. : Eletem és korom i. m. 550-553. 47 KLÖM XV 795., 797-804., Szemere B.: Politikai jellemrajzok... i. m. 576-582. 48 Batthyány utolsó ismert, 317/kü. számú utasítását 1849. július 29-én Szegeden Herkalovic Antal alezredesnek írta a Sztambulba küldött Jablonczay/Jablánczy Ignác századossal kapcsolatban. Österreichishe Nationalbibliothek, Wien. Handschriftensammlung Series nova 358. Zur Geschichte der Jahre 1848 & 1849. Briefe und Aktenstücke aus der von Lacroix'schen Autographen-Sammlung. II. 399. f. Magyar fordításban közli Supka Géza: 1848 - 1849. S. a . r. Fábri Anna. Nemzet és Emlékezet. Bp., 1985. 384-385. 49 A Görgeihez intézett államiratot közli KLÖM XV 797-804., Szemere B.: Politikai jellemrajzok... i. m. 577-582. A Paszkevicshez intézett irat fogalmazványát Id. MOL Filmtár. 3195. doboz.
