Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
A SZEMERE-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA 549 Draskovich Tivadart küldte a kormány.3 2 Május 28-án Kossuth Louis Bonaparte francia köztársasági elnökhöz fordult, s Magyarországgal való együttműködésre hívta fel.33 A kormányt némileg megnyugtatta, hogy csökkentek az orosz intervencióval kapcsolatos aggodalmak, ugyanis az orosz kardcsörgetés ellenére az orosz csapatok előőrsei június 8-ig, a főerők június 15-ig nem lépték át a magyar határt. Úgy tűnt tehát, a magyar kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy rendezze a nemzetiségi kérdést, a magyar és nem magyar népek közötti fegyveres konfliktust. Batthyány ehhez felhasználta a Szárd Királyság szerbiai ügynökeit is: május 22-én Cerrutti konzulhoz írott levelében késznek nyilatkozott a szerbekkel való megegyezésre.3 4 A külügyminiszter június 10-én körlevelet intézett az összes magyar diplomáciai ügynökhöz és a határszéli katonai parancsnokokhoz. A körlevél kiadását azzal indokolta, hogy az ügynökök és katonai parancsnokok a nemzetiségi konfliktus rendezése érdekében sokszor túlzó ígéreteket tesznek szerb és román tárgyalópartnereiknek, s ez zavart okoz. (Ez valóban így volt, főleg a déli határszélen, ahol az ott működő lengyel ügynökök, illetve önmagukat felhatalmazó magyar tisztviselők tárgyaltak felhatalmazás nélkül a szerb felkelők képviselőivel.)35 A megbékülés alapjának a következő elvek tiszteletben tartását tekintette: A magyar állam egysége és területi integritása, a magyar elem szupremáciája, azaz a magyar hivatalos nyelv elismerése az országgyűlési tárgyalásokban, a közigazgatásban, a tövényszékeken, a főiskolákban, az anyakönyvek vezetésében. A magyar kormány minden egyéb, ezen elvekkel nem ütköző kívánságot kész elfogadni. A körlevél tehát meglehetősen intranzigens álláspontot képviselt, ugyanakkor két tétel kifejtése érdekes. Az egyik: elfogadta a szomszédos államokat (különösen Szerbiát) az azonos nyelvet beszélő magyarországi nemzetiség képviselőjének. A másik: lehetségesnek tartotta konföderáció létrehozását Magyarország és szomszédai között, de úgy, hogy a szövetségre lépő államok megtartják belső önállóságukat. Ami egyrészt azt mutatta, hogy a magyar külpolitika továbbra sem mondott le arról, hogy a térségben egy Magyarország-központú államszövetséget hozzon létre; másrészt viszont előre mutatott a Duna-konföderációs terv irányába. Az orosz beavatko-32 Megbízólevelét közli KLÖM XV Ld. még Batthyány aznap kelt 75/k.ü. számú átiratát a pénzügyminisztériumhoz. MOL PM PO No. 6537. 33 Egykorú másolatként közli Spira Gy.: Kossuth Lajos hagyatékából... i. m. 914-915. Valójában a szöveg Batthyány Kázmér sk. fogalmazványa. Österreichishe Nationalbibliothek, Wien. Handschriftensammlung Series nova 358. Zur Geschichte der Jahre 1848 & 1849. Briefe und Aktenstücke aus der von Lacroix'schen Autographen-Sammlung. II. 277-278. f. 34 Közli V. Waldapfel E.: A forradalom... i. m.. TV k. 552-553. Batthyány rendszeres összeköttetésben állt Giuseppe Carossinivel, aki a magyar kormány félhivatalos ügynökeként közvetített a szerbek felé. Batthyány hozzá intézett levelei és utasításai megvannak a Torinói Állami Levéltárban. (Pete László szíves közlése.) 35 Spira György: Perczel próbálkozása a délvidéki szerbek megbékítésére 1849 tavaszán. In: uő.\ Jottányit se a negyvennyolcból! Bp., 1989. 272-293.; Milorad Ekmecic: Garasanin, Czartoryski köre és a magyarok 1848-1849-ben. In: Szerbek és magyarok a Duna mentén 1848-1849-ben. Szerk. Fried István II. k. Tanulmányok a szerb-magyar kapcsolatok köréből 1848-1867. Bp., 1987. 78-82. Ld. még Bystrzonowski 1849. máj. 26-án Pancsováról Kossuthhoz intézett jelentését, magyar fordításban közli Füzes M.: Batthyány Kázmér gróf dilemmája... i. m.. 222-226.
