Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
A SZEMERE-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA 547 miszerint az angol kormány az orosz csapatok magyarországi megjelenését nyilatkoztassa casus belli-nek.21 Május 19-én Batthyány személyesen Palmerston angol külügyminiszterhez is fordult. A jegyzékben immár nemcsak az egymást keresztező angol-orosz külpolitikai érdekekre hivatkozott, hanem arra is, hogy Magyarország függetlenségének elismerése, és az orosz intervenció megakadályozása gazdasági előnyökhöz juttathatná Angliát az egész térségben.2 2 E napon Pulszkynak újabb utasítás ment, amelyben Batthyány az angol közbelépés „honorálására" felajánlotta Angliának kereskedelmi támaszpontként Zimonyt, illetve Buccari kikötőjét, s kérte Pulszkyt, érje el, hogy az angol flotta a nyomaték kedvéért jelenjen meg a Dardanelláknál, illetve a Balti tengeren.23 A nyugati közvélemény meggyőzését szolgálta „A magyar nemzet ünnepélyes óvása az orosz intervenció ellen" című irat.2 4 Azonban sem Angliát, sem Franciaországot nem sikerült a Magyarország oldalán történő fellépésre bírni. A francia és angol közvélemény a magyarok mellett nyilatkozott, de a politikusok szempontjai mások voltak. Május 14-én Kossuth Magyarország rendkívüli követévé nevezte ki Szalay Lászlót Frankfurt am Main városához.25 Nagy valószínűséggel ezzel egy időben ment el az a körlevél, amely a Német Szövetség államaival tudatta a függetlenség kimondását.2 6 Ezzel egy időben, május 16-án a külügyminiszter hivatalos jegyzékben kért felvilágosítást a Galíciában összpontosított orosz hadsereg parancsnokától az orosz csapatmozgások okairól.2 7 A levél kézbesítésével Józef Wysocki tábornokot, a magyarországi lengyel légió parancsnokát bízta meg. Wysocki azonban nem kézbesítette az iratot, hanem továbbküldte azt az északi magyar hadsereg parancsnokának, Henryk Dembinskinek. Dembinski arra hivatkozott, hogy nem 21 A Pulszynak küldött utasítást a Public Record Office-ban található eredeti példány alapján közli Jánossy D.: Great Britain and Kossuth i. m. 113-116. A Telekinek küldött példányt ld. MOL P 1807. A Puky-család iratai. 2. csomó, 8. tétel. Tévesen május 19-i levélként hivatkozik rá V. Waldapfel E.: A független magyar külpolitika i. m. 296-297. 22 Közli Horváth, E.: Origins of the Crimean War i. m.150-154. (május 18-i dátummal), ill. 290-292. (dátum nélkül); KLÖM XV 350-353. V ö. V. Waldapfel E. : A független magyar külpolitika i. m. 298. 23 A 66/kü. számú utasítást ld. OSZK Kt. Fond VIII/54., közli Pulszky F.: Életem és korom i. m. 541-542. 24 Közli KLÖM XV 343-344. 25 Német nyelvű másolatát ld. Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Wien. Gouvernement Wien. Karton 8. Politische Erhebungskommission. Post 2. No. 6. Ungarische Gesandschaft [in Frankfurt] Beilage 33. A Szalaynak küldött utasítást egyedivé teszi az, hogy nem a külügyminiszter, hanem a kormányzó elnök írta alá, míg a többi okmányon Batthyány Kázmér aláírása szerepelt. Szalay 1849. évi ténykedésére ld. Hermann Róbert: Újabb adatok Szalay László frankfurti követségének történetéhez. In: Németföldről Németországba. Magyar kutató tanulmányai a német történelemről. Szerkesztette Frank Tibor. Magyar kutatók az egyetemes történelemről 3. kötet. Bp., 2012. 115-121. Teleki László május 24-én és 25-én Pulszkyhoz intézett leveléből kiderül, a cél az volt, miszerint a frankfurti nemzetgyűlés a magyarországi orosz intervenció ellenében francia beavatkozást kérjen. A leveleket közli Pulszky F.: Életem és korom i. m. 520-522. 26 KLÖM XV 356. 27 MOL R 23. Henryk Dembinski iratai. 2. k. No. 38. Batthyány kísérőlevelét Wysockhoz ld. uo. 39. Francia eredetiben és magyar fordításban kivonatosan közli Danzer F. Alfonsz: Dembinski Magyarországon. Bp., 1874. 279-285. L. a függelékben.
