Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
A SZEMERE-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA 545 kimondta az ország függetlenségét, de államformát nem változtatott. Magyarország továbbra is megmaradt alkotmányos monarchiának, csak éppen a trónt nem töltötték be. Az új kormány lényegében a Batthyány-kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány külügyi apparátusára támaszkodhatott. Párizsban Teleki László gróf, Londonban Pulszky Ferenc, Brüsszelben Szalay László, Torinóban Splény Lajos képviselték Magyarországot, noha hivatalosan egyiküket sem fogadták el követként. Kossuth közölte április 20-án hivatalosan a függetlenség kimondását Louis Napoléon Bonaparte francia köztársasági elnökkel és Zachary Taylorral, az Amerikai Egyesült Államok elnökével.7 0 küldte Nagy-Britanniába Bikkesy Alajos alezredest áprili 22-én a Függetlenségi Nyilatkozat szövegével.8 O ajánlott április 20-án szövetségi viszonyt Magyarország és Velence között Daniele Maninnak, a Velencei Köztársaság dozséjének.9 Április 26-án Lichtenstein Györgyöt küldte Berlinbe a Függetlenségi Nyilatkozattal, s azért, hogy tegyen meg mindent a magyar-német, s különösen a magyar-porosz kapcsolatok erősítéséért.10 A Kossuth által kezdeményezett kiküldetések mindegyike a független Magyarország elismertetését célozta. Kossuth még április elsején bukaresti konzullá nevezte ki Beöthy Ödönt, ám ennek küldetése végül eredménytelen maradt.1 1 Április 24-én küldte Sztambulba Frederick Browne őrnagyot.12 Browne útján küldött levelet április 20-i dátummal Fuad effendinek, Törökország havasalföldi és moldvai megbízottjának, és április 24-i dátummal Resid pasának, a Porta külügyminiszterének.13 A Szemere-kormány lényegében egyetértett a Kossuth által kezdeményezett külpolitikai akciókkal, s a kormány és az államfő a továbbiakban is egymással egyeztetve alakít ották az ország külpolitikáját. A kormány május 2-án alakult meg, de a külügyminisztérium csak 7-én kezdte meg működését.14 Az új bert, Pelyach István és Tirts Tamás. Ford. Kurucz György és Pingiczer Klára. Pro Memoria. Bp., 1989. 414-415. 7 KLÖM XV 60-61. A Taylornak szóló levél valószínűleg szintén ápr. 20-án kelt, tehát egy nappal a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után. KLÖM XV 355. 8 KLÖM XV 84-85. V ö. Jánossy Dénes: Great Britain and Kossuth. Etudes sur l'Europe Centre-Oriental - Ostmitteleuropäische Bibliothek No. 9. Bp., 1937. 21. 9 KLÖM XV 61-62. 10 A megbízólevelet közli Hermann Róbert: Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzóelnöki iroda kiadatlan iratai 1849-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 105. évi. (1992) 3. szám. 152-153. 11 Kossuth Lajos összes munkái. XIV k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1953. 783-790. 12 KLÖM XV 65. és 355. A dátumra Id. H. Haraszti Éva: Az angol külpolitika a magyar szabadságharc ellen. Bp., 1951. 98. és 353. 13 A Resid pasához küldött üzenetre ld. KLÖM XV 354. és H. Haraszti E.: Az angol külpolitika i. m. 98. és 353. A Fuadnak küldött levelet közli Horváth, E.: Origins of the Crimean War i. m. 120; V Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. IV k. Bp., 1965. 535-536.; Spira György: Kossuth Lajos hagyatékából. Századok, 128. ( 1994) 5. szám. 911-912., magyar fordításban közli Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben. Bp., é. n. [1942.] 359. 14 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) H 29. Pénzügyminisztérium. Pénztári osztály iratai, (továbbiakban PM PO) 1849:5403. (Batthyány Kázmár 1/k.ü. kinevezési rendelete Kossuth Jánosnak), 5410. (uez., Éber Ferdinándnak.) A külügyminisztérium működésének hivataltörté-
