Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
Hermann Robert A SZEMERE-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA1 Amikor a magyar országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását és az ország függetlenségét, teljesen új államjogi helyzet állt elő az egy évvel korábbihoz képest. Magyarország már nem a Habsburg-birodalmon belüli önállóságát kívánta megvédelmezni, hanem független államként akart részt venni az európai politikában. Az 1849 áprilisi tavaszi hadjárat magyar sikerei azt mutatták, hogy az ország a Habsburg-birodalom fegyveres erőivel szemben képes megvédeni függetlenségét. A trónfosztás és a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után Kossuth Lajos kormányzóelnök új kormányt alakított, amelyben a miniszterelnöki pozíciót Szemere Bertalan töltötte be. A kormány külügyminisztere Batthyány Kázmér lett, akit Kossuth április 16-án (egy napon Szemerével és Görgeivel) hívott meg a kormányba.2 A kormány tagjai közül Szemere és Batthyány Kázmér az 1830-as években beutazták Nyugat-Európát, a többiek nem rendelkeztek ilyen külföldi tapasztalatokkal. A kormány külpolitikáját tehát elsősorban ők ketten és Kossuth kormányzóelnök alakították.3 A kormány külpolitikai mozgásterét alapvetően két tényező határozta meg. Az egyik az volt, hogy Magyarország el akarta ismertetni függetlenségét a nyugat-európai hatalmakkal, s ezzel a fennálló európai status quo átalakítására törekedett. Külön problémát jelentett, hogy Anglia és Franciaország az európai stabilitás biztosítékának tekintették a Habsburg-birodalmat, s azt a szerepet szánták neki, hogy feltartóztassa Oroszország balkáni előnyomulását. Magyarországnak tehát azt kellett volna elérnie, hogy az angol és francia kormányok átértékeljék eddigi politikájukat. A Szemere-kormány külpolitikáját meghatározó másik tényező a magyar függetlenségi harc természetében keresendő. Magyarország nem csupán a cs. kir. hadsereg ellen vívott harcot, hanem az országon belül is polgárháború folyt 1 Az írás első, jegyzeteletlen változata megjelent az Iskolakultúra, 1996/8.számában, a 122-125. oldalon. 2 Kossuth Lajos összes munkái. XV k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1955. 16-17. (továbbiakb KLÖM XV) Ld. még Takács Péter: Szemere Bertalan miniszterelnöksége. In: Szemere Bertalan és kora. Szerk. Ruszoly József. Borsod-Abaúj-Zempléni Levéltári Évkönyv, Miskolc, 1991. I. k. 315-329. 3 Batthány Kázmérra az újabb szakirodalomból ld. Batthyány Kázmér emlékére. Szerk. Perics Péter. Siklós, 1987.; Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Magyar História. Életrajzok. Bp., 1991.; Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. Szerk. Ódor Imre és Rozs András. Baranyai Történelmi Közlemények 1. 2005. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. H. n., 2006.
