Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 537 osztrák hatóságoknak készített beszámolójában így fogalmazott: „December 30-ának reggelén Kossuth magához hivatott, s közölte velem, hogy a kormány oly helyzetbe kerülvén, hogy székhelyét Debrecenbe kénytelen áttenni és készülődnöm kell [...] Néhány órán belül megkaptam a mellékelt utasítást, miszerint (a főpénztárral, a bankjegynyomdával, a szükséges minisztériumi személyzettel) hazaárulás bűntettének terhe mellett feltétlenül álljak készen az útra."113 Az elmondottakból világos, hogy a kormány már korábban is gondolt a főváros elhagyására, de a móri vereség után azonnal kellett cselekednie. A kétségtelen kapkodás közepette nem feledkeztek el a tisztviselőkről sem, akik a kormány távozása miatt fizetés nélkül maradtak volna. Duschek december 30-án felkérte Madarászt, hogy intézkedjék: a tisztviselők vegyék fel január-februári illetményüket, - de a rendelkezést ne adják írásba.11 4 Gyurics Antalnak, a Közlöny gyorsírójának név nélkül megjelent emlékezéseiből tudjuk, hogy a hivatalszolga értesítette, miszerint siessen Budára kéthavi fizetéséről szóló nyugtával, ahol éjfélig folyik a fizetés, „mert másnap a pénztárt Debrecenbe viszik".11 5 1848. Szilveszter napja, a fontos kormányhivatalok és az állami készletek sietve megszervezett költöztetése nagy feladatot rótt a kormányhivatalokra és a fontos intézményekre. A főpénztár és a bankjegynyomda elszállításáról Kossuth már december 30-án intézkedett. December 31-én rendelkezett egy másik fontos kérdésben a központi vasút igazgatóságánál: „meghagyatik a vasútigazgatóságnak, hogy holnap déltájban a fegyvergyár számára két vonalt (trént) tartson."11 6 Ezen a feszült vasárnapi napon további két fontos dokumentum született a főváros kiürítésével kapcsolatban. Az egyik Kossuthnak a koradélutáni órákban Pázmándy Déneshez, a képviselőház elnökéhez intézett levele. Ebben beszámolt a hírről, hogy Schlick osztrák tábornok visszavonult, illetve Görgei aznap kelt jelentéséről, hogy seregét Martonvásárra vonja vissza. Kossuth az utóbbiból a következtetést így vonta le: „Egy már bizonyos, hogy a csata Buda közvetlen közelében fog vivatni". Kérte Pázmándyt, hogy levelét olvassa fel a ház előtt. Mivel csatavesztés és a sereg visszavonulása esetén nem látja magát képesnek a kormányt együtt tartani, ezért az országgyűlésnek és a kormánynak holnap „Debrecen felé" kell indulnia. „Parancsát kérem az országgyűlésnek" - fejeződik be a levél.117 Meglepő, hogy ezt a nagyjelentőségű indítványt nem Kossuth terjesztette elő. A magyarázat az, hogy Kossuth levelét a délutáni, a felsőházzal közösen tartott zárt ülésen olvasták fel, amelyen Kossuth nem vett részt.11 8 Az OHB elnökének ugyanis számos fontos kérdésben 113 Szószék és csatatér 236. (Duschek megjegyezte, hogy nem akarta elhagyni a fővárost.) A Kossuth által Duscheknek adott dec. 30-31-i rendeletekre Böhm, Kiadatlan iratok 343-344. 114 RPK 1848:666. 115 Menekülés 12. Az emlékezés szerint a Debrecenbe utazáshoz a rendőri hivatalban útlevelet kellett váltani. Ez nem azonos a külföldre szóló útlevéllel. Egy fennmaradt példány szerint „Az Országos Rendőri Hivataltól" fejléccel ellátott, lepecsételt nyomtatványon adtak ekkor úti levelet Budapestről a megjelölt helységbe. Az okmány nem tartalmazott személyleírást. A Szolnoktól Debrecenbe vezető úton ellenőrizték az útleveleket. Gyulai naplói II. 255. 116 MOL OHB 66. d. iktatatlan iratok. Egyidejűleg a vasúti szállítási hivatalt is értesítette Kossuth, hogy a fegyvergyárat és személyzetét szállítsa Szolnokra. 117 KLÖM XIII. 934. 118 Kossuth távollétét egyértelművé teszi Hunfalvy, Napló 135-137.
