Századok – 2012

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517

A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 519 Kossuth tehát elképzelését nem személyesen beszélte meg Szemerével, hanem a feladat kijelölését a bizottmányra bízta. Mégpedig úgy, hogy maga az ülésen nem kívánt jelen lenni. Ugyanis ugyanezen a napon közölte, hogy egy napot ágyban fog tölteni, mivel „a szakadatlan éjszakázás annyira kivett erőm­ből".1 0 Szemere részt vett az említett ülésen, amit jelez a később kelt levelének egyik mondata. Eszerint ülésen megbízása kapcsán a leendő kabinettel kapcso­latban miniszteri jelöltek nevei is elhangzottak. A feladatot a jelek szerint Szemere nem vállalta, legalábbis ennek semmi nyoma az Országos Levéltárban saját miniszteri vagy a rendőri iratok között. A bizottmányi ülésen az esetleges miniszteri tárcák kérdésében nem tör­tént semmi érdemi, igaz Kossuth nem is várta. A rendőrség ügyében az ekkor betegen fekvő Kossuth levelezést kezdett a budai várban lakó Szemerével. A volt miniszter nélkül nem akart kormányt alakítani, s remélte, hogy az elfogad­ja az igazságügyi minisztériumot. A november 17-26. között folytatott levele­zés meggyőz arról, hogy Szemere határozottan ellenezte Madarász belügymi­niszterségét („Szószék és tárca között nagy a különbség."), helyette Nyáry Pált ajánlotta. Az igazságügyi tárcát elhárította („Készülök diplomáciai pályára tel­jes erőmből"), s maga helyett Perényi Zsigmondot, a felsőház alelnökét ajánlot­ta. Mikor Kossuth közölte, hogy Nyáry nem vállal tárcát, megismételte Mada­rász jelölését. Szemere kitartott Nyáry mellett, de november 19-i levelében le­hetségesnek tartotta, hogy Madarász a belügyről leválasztott rendőrséget és esetleg a postaügyet kapja meg. Mivel Kossuth változatlanul ragaszkodott Ma­darász belügyminiszterségéhez, Szemere pedig újból megismételte Nyáryra tett javaslatát, s a többi tárca vezetéséről sem alakult ki egyetértés, az OHB kizárá­sával folytatott eszmecsere kudarccal végződött.11 Kossuthnak tudomásul kellett vennie, hogy Szemere és Nyáry nélkül nem tud kormányt alakítani. Beöthy Ödön országos biztoshoz november 30-án írott levelében így fogalmazta meg álláspontját: „A hosszas combinatióknak az a vége, hogy én ministeriumot nem alkothatok, hanem megtartván a honvédelmi bizottmány nevet, a teendőket egyes tagok között felosztom. Növeltetvén a bi­zottmányi tagok számát azokkal, kiket jónak látok."1 2 Kossuth megfogadta Sze­mere érveit, aki Madarász népszerűtlensége miatt nem helyeselte, hogy neki adja a belügyet. A november 19-i levél alapján úgy döntött, hogy a belügymi­nisztériumról leválasztott rendőrséget és a közlekedési minisztériumtól elvont postaügyet adja szövetségesének, akivel szeptember eleje óta a lényeges kérdé­sekben egyetértett. November 28-án sk. levelet intézett Madarász Lászlóhoz, „a honvédelmi bizottmány tagjához". A képviselőház meghagyására hivatkozva felkérte, hogy „a rendőrségi ügyet és a posta ügyet magára vállalni méltóztas-10 KLÖM XIII.448. 11 A tárgyaló felek nézeteit részletesen ismertető, s a szóba jöhető miniszterjelöltek jellemzését tartalmazó levelezésre KLÖM XIII. 503-511. A sikertelen kormányalakításról F. Kiss, Minisztériu­mok 89-90. 12 KLÖM XIII. 592-594. Közli a feladatok megoszlását az OHB tagjai között. Barta István véle­ménye szerint a levél már nov. 28-án elkészült. Kossuth a képviselőháztól nov. 20-án szabad kezet kapott az átszervezésre akkor, amikor Pázmándy elnök közölte, hogy még nem végzett a munka fel­osztásával. Népképviseleti országgyűlés 309. Közlöny 1848. nov. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom