Századok – 2012

KRÓNIKA - Beszámoló az „500 éves a Nyírbátori Stallum - az ecsedi Bátori család a 15-16. században" című konferenciáról. Nyírbátor, Bátori várkastély, 2011. május 19-21. (Lakatos Bálint) II/499

KRÓNIKA 501 érdekeinek megfelelően a havasalföldi politikai viszonyokat is befolyásolnia. Neumann Tibor (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) az 1490-1492 közötti „zavaros idők" Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei eseményeit, a nagypolitika helyi „lecsapódását" mutatta be érzékletesen. A térség az egyik magyar trónkövetelő, János Albert lengyel herceg másodlagos hadszínterének számított Sáros, Szepes, Abaúj és Zemplén vidéke mellett. A helyi nemesség egy része időlegesen támogatta is János Albertet. Ebben a trónkövetelő ügye mellé álló tekintélyes középnemeseknek, Lapispataki Mihálynak, illetve Borsos Benedeknek lehetett lényeges szerepe. Ugyanakkor a Bátori-birtokokat feltehetően a küzdelem nem érintette komolyabban. Az első két előadást gazdaságtörténeti szempontból egészítette ki Nógrády Árpád (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) lendületes előadása a bécsi dénárok nyugat-magyarországi forgalmának tanulságairól. A felső-Tisza-vidéki régióval ellentétben a Nyugat-Dunántúlon a bécsi dénár a magyar fizetőeszközt nagymértékben kiszorította, bár a pénzértéket sok esetben átszámolták magyar dénárra. A jelenség hátterében hatalmi politika állt: III. Frigyes 1458-1460 körüli nagy pénzrontása, ami a magyar királyi cím elnyerésére irányuló törekvésekkel is összefüggött. A konferencia második, pénteki napján a kiadott programtól eltérően először Lengyel Tünde (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Pozsony) előadására került sor „Bátori Erzsébet, új adatok az életrajzhoz" címmel. A konferenciateremben helyet foglaló két középiskolás osztály is nagy figyelemmel kísérte az előadó meggyőző okfejtését arról, hogy a csejtei véres várúrnő a valóságban kora arisztokrata hölgyeinek szokványos életét élte: sem mentális terheltsége, sem birtokigazgatási tehetségtelensége, sem jobbágyellenessége nem igazolható, annál inkább az ellene lefolytatott eljárás koncepciózussága. A család- és birtokpolitika egy másik példáját mutatta be Pálosfalvi Tamás (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) idősebb Pekri Lőrincről, akinek a fia 1530-ban Bátori István nádor özvegyének, Mazóviai Zsófia hercegnőnek lett a második férje. A régi szlavóniai család elitbe való visszakapaszkodásának folyamatában ez az esküvő már csak zárókő volt, de így is érdemes volt végigkövetni, milyen lehetőségek kihasználásával tudta az apa fia számára ezt lehetővé tenni. A délelőtti ülést két előadás zárta. Molnár Antal (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete) érdekfeszítő beszámolója „Obszerváns ferences formuláskönyvek a 15-16. század fordulójáról", illetve Véber János (Magyar Tudományos Akadémia Titkárság) előadása „Egy humanista barátság? Bátori Miklós és Váradi Péter" címmel. Előbbi a késő középkori magyarországi formuláskönyvek eleddig kevés figyelemre méltatott részéről, a ferences rendi adminisztrációt, intézményi hálót, társadalmi kapcsolatrendszert és híráramlást is jól bemutató, új forrásbázist jelentő két teljes és két részkódex tartalmáról nyújtott sok újdonságot tartalmazó áttekintést; utóbbi a váci püspök és a kalocsai érsek közötti kapcsolat feltárásának, értékelésének nehézségeiről és könyvtörténeti-kultúrtörténeti szempontjairól számolt be. Az ebéd után következett egy, a kora újkorra kitekintő szekció: Baráth Béla Levente egyetemi docens (Debreceni Református Hittudomá-