Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Sopron. (Magyar várostörténeti atlasz 1. - Hungarian Atlas of Historic Towns No. 1) (Ism.: Tringli István) II/497

497 TÖRTÉNETI IRODALOM György által 1590-ben előmenetelinek nevezett érdekházasság is természetes volt. Nem tudjuk meg a műből, hogy e „természetesség" milyen arányt takar, azt viszont a források alapján leszögezi a szerző, hogy „az előmeneteli házasság a 16-17. századi emberek tapasztalataiban nem fenyegetett feltétlenül rossz házasélettel" (149.). Ebből viszont arra a következtetésre jut, hogy a történeti vizsgálat igazi célja az lehetne, hogy „miért alakulhatott a szerelem teljes kizárásával létrehozott házasságok ismeretlen arányú része jó, meghitt kapcsolattá" (149.). Az izgalmas kérdésre lelombozó a válasza: források hiányában ezt sosem fogjuk megtudni. A könyv a Múltidéző Zsebkönyvtár sorozatban jelent meg. A sorozat kiadványaiban a kiadó az érdeklődő nagyközönség számára is emészthető formában kívánja tálalni a történeti kutatásokat, amivel talán indokolható a lábjegyzetek, az irodalomjegyzék hiánya, megmagyarázni azonban nem magyarázható meg. Ezt leszámítva a kötet megfelel a célnak, szórakoztató és informatív, tudományos igényű olvasmány. Ezen az sem változtat, hogy igencsak mostohán bántak a könyvet színesítő illusztrációkkal: a képek egy része túl kis felbontású, ezért élvezhetetlen, a szerző demográfiai elemzését illusztráló ábra pedig hibás. Mézes Adám SOPRON (Magyar várostörténeti atlasz 1. - Hungarian Atlas of Historic Towns No. 1) Összeállította: Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin. Dávid Ferenc, Goda Károly és Kiss Melinda közreműködésével Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Soproni Múzeuma, Sopron 2010. 87 o. + 23 tábla Több mint egy emberöltővel ezelőtt, 1968-ban dolgozta ki a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság a történeti városatlaszok készítésének elveit. Azóta ezekhez az ajánlásokhoz igazodva több mint 450 atlasz jelent meg. Az 1968-as konferencián voltak magyar résztvevők is, évtizedekig nem akadt azonban vállalkozó e munkára. 2004-ben Kubinyi András vezetésével elkezdődött program négy város, Buda, Sopron, Kecskemét és Sátoraljaújhely atlaszának elkészítését vállalta magára. A települések kiválasztásánál arra törekedtek, hogy az egyes atlaszokban minél többféle magyar várostípus képviseltesse magát. A soproni atlasz nem egyszerűen az egyik szabad királyi város helyrajzi történetének összefoglalását nyújtja, hanem mintát szolgáltat a későbbi kötetek számára is. A magyar atlasz rendszerének kidolgozói legtöbbet az írektől tanultak, a szöveges részek felépítése leginkább ezekre hasonlít. Az atlasz mappába tett, nagyméretű, fűzött szöveges részből, e mellé helyezett szintén nagyméretű térképekből, képekből és egy CD mellékletből áll. A szöveges rész könyv terjedelmű, csak nagy mérete miatt ezt nem veszzük észre azonnal. E kötet két fejezetre oszlik: az első a város helyrajzi történetét, a második a helyrajzi adattárat tartalmazza. A helyrajzi történeti rész kétnyelvű, a magyar mellett párhuzamosan közlik az angol fordítást. A térképmellékletek legfontosabb térképe az 1:2.500 léptékű ún. alaptérkép, amelyet Sopron 1856-ban készült kataszteri térképének átrajzolásával készítették. E mellett több régebbi és újabb térkép és metszet másolatát is közölték. Különösen értékesek a tematikus atlaszlapok, amelyek pl. a 15-16. századi egyházi tulajdonú épületek elhelyezkedését, néhány mesterségcsoport területi elhelyezkedését, vagy éppen az 1809-10-ben adót fizető lakásbérlők ingatlanait ábrázolják. A térképek és az adattár elsősorban a város lakott, belterületi részével foglalkoznak, de jutott hely a külterületeknek is. A mű három szerző munkája, akik korszakok szerint osztották fel egymás közt a munkát, őket három másik, Sopron történetében járatos szerző segítette. A várostopográfia művelése Sopronban több évtizedes múltra tekint vissza. Egyik legalapvetőbb műve, a háztulajdonosokról szóló, szintén többszerzős könyv két évvel a városatlasz előtt jelent meg. A soproni városatlasz készítői jó ítélőképességgel és arányérzékkel támaszkodtak a korábbi munkákra, azonban nem egyszerűen összefoglalást írtak, hanem önálló kutatásaikat is beépítették a szövegekbe és térképekbe. A városatlaszok eredetileg elsősorban a középkortudományt szolgálták volna. Az volt a céljuk, hogy a települést is forrásnak tekintsék, és ennek segítségével próbáljanak az adott város tör-