Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Sándor László: A honfoglalástól az államalapításig. A magyarság története a 10. században (Ism.: Polgár Szabolcs) II/465

TÖRTÉNETI IRODALOM Tóth Sándor László A HONFOGLALÁSTÓL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG A magyarság története a 10. században Históriaantik Könyvkiadó, Szeged, 2010. 295 o. A magyarság korai, a keresztény államalapítást megelőző története a középkorkutatók számára mindig is vonzó téma volt. A korszak nem ismeretlen Tóth Sándor László előtt, számos tanulmánya jelent már meg a 9-10. századi magyarság történetének egyes kérdéseiről, valamint meg kell említeni a honfoglalás előtti időszakot tárgyaló monográfiáját is (Levediától a Kárpát-medencéig. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14.] Szeged 1998.), utóbbi mostanában (2011 novembere) látott napvilágot második, javított kiadásban ugyancsak a Históriaantik Könyvkiadó gondozásában. A most megjelent könyv kronológiailag folytatása az említett munkának, a Kárpát-medence elfoglalásától Szent István uralkodásáig terjedő időszakot vizsgálja. A könyv hét nagy fejezetből áll, amelyek a bevezetés és az írott források áttekintése után ilyen sorrendben következnek 1. a honfoglalás nemzetközi háttere, 2. a Kárpát-medencei megtelepedés, 3. a magyarok gazdálkodása és a nomadizmus kérdése, 4. a magyar törzsszövetség politikai szervezete és etnikai összetétele, 5. a magyarok politikai vezetői, 6. hadjáratok, 7. a keresztény állam megalapítása. Ezeket követi egy összegzés, valamint a bibliográfia és a képjegyzék. A különböző írott források egybehangzóan tanúsítják, hogy a Hétmagyar törzsszövetség a 9-10. század fordulóján bevonult a Kárpát-medencébe, ott tartósan megtelepedett és uralma alá vonta az ott élő lakosságot. A honfoglalás részletei azonban nem teljesen világosak: a szerző a honfoglalás okait, kronológiáját és eseménymenetét vizsgálta meg részletesen. Több, a honfoglalás korához közel eső forrás szerint a Kárpát-medence magyarok általi elfoglalásának kiváltó oka a besenyők támadása volt. Tóth Sándor László alaposan és részletekbe menően elemezte az írott forrásokat, és így nem is meglepő, hogy erre a következtetésre jutott. Talán nem is kellett volna ilyen részletesen foglalkozni ezzel a kérdéssel, ha az utóbbi években nem vonták volna néhányan kétségbe a magyar-besenyő háború megtörténtét (legújabban például, már a könyv megjelenését követően: Szabados György: Magyar államalapítások a 9-11. században. [Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 26.] Szeged 2011. 134-159.). Korábban a kutatás fő áramlatában nem volt különösebb kétség ezzel kapcsolatban, inkább csak abban, hogy a honfoglalás előre eltervezett lépés volt-e, vagy egy kényszerű menekülés állomása. Tóth Sándor László a fejezet végén a kényszerű költözés, a nem tervezett honfoglalás mellett foglal állást. Visszatérve a besenyő-magyar háborúhoz, a szerző eurázsiai keretbe helyezve tárgyalja az eseményeket, ami szükséges is ahhoz, hogy tisztázni lehessen fontos kérdéseket. Úgy gondolom, hogy Tóth Sándor László következtetései megalapozottak és védhetők. A besenyő - úz - kimek - karluk viszonnyal kapcsolatban csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a számánida támadás (893) után a korábbi hatalmi egyensúly felborult a közép-ázsiai steppén és a különböző törzsek, miután megszabadultak a karluk befolyás alól, egymással kezdtek harcolni, amelynek következményeként a besenyők vereséget szenvedtek, kénytelenek voltak elhagyni földjüket és nyugatra költözni. Területüket az úzok foglalták el. (Zimonyi István: A besenyők nyugatra vándorlásának okai. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 106. Szeged 1998. 129-144.) A magyar törzsek letelepedtek új hazájukban, mégpedig négy törzs a Kárpát-medence nyugati, négy pedig a keleti részén. A választóvonal közöttük vagy a Duna, vagy pedig a Tisza lehetett. A fejedelmi törzset és a karha törzsét a nyugati részre, a gyula törzsét és a kavarok törzsét pedig a keleti részre lehet helyezni. A karha törzsének területét a későbbi Koppány országrészével, a kavarok területét pedig a későbbi Ajtony „országá"-val azonosítja a szerző. A magyarok és a kavarok az alföldi, sík területeken telepedtek meg, az őslakosság pedig körülöttük, a peremterületeken lakott, egy részüket oda telepítették, vagy űzték az új betelepülők. A magyarok gazdálkodása szintén a nagy vitákat kiváltó kérdések közé tartozik. A szerző ismerteti a különböző véleményeket a honfoglaló magyarok életmódjáról, majd egyenként elemzi az