Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
460 C. TÓTH NORBERT ván ura hathatós támogatásával került sor.14 6 Az 1519. november 26-án az ecsedi és a somlyói ág tagjai között megkötött egyezség értelmében,14 7 továbbá törvénytelen foglalásaik révén a Szaniszlóílak megszerezték Szinyér várat, valamint Szinyérváralja oppidum és az uradalom felét.148 Az egész tranzakció mögött, mint azt Neumann Tibor megfogalmazta, „Szapolyai János vajda — Bátori Szaniszlófí István ura — közbenjárása sajnos csak gyanítható, de forrásokkal nem igazolható".14 9 Noha ennek bizonyítására közvetlen adatunk továbbra sincsen, de közvetett módon alátámaszthatónak látszik mindez. Az egyik ilyen megfontolás a Szapolyai és Bátori közötti, fentebb már vázolt és rossznak semmiképpen sem mondható viszony lehet. A másik a szabolcsi ispánság ügye. A megye ispáni tisztét 1511 februárjától15 0 Bátori András viselte egészen 1519. április 5-ig, amikor is a király, mint fentebb már volt szó róla, elvette és Várdai Mihálynak adta.15 1 Az egyelőre nem világos, hogy Várdai ténylegesen is elfoglalta-e a megye ispánságát, mindenesetre 1520. október 22-én már somlyói Bátori Szaniszlófí Miklós fia, István kapott parancsot szabolcsi ispánként.15 2 Tisztségviselésének kezdete és vége egyelőre nem ismert, bár valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha a végét az erdélyi alvajdai cím elnyeréséhez kötjük. Szapolyai János erdélyi vajda familiárisaként 1521. június 5-én szerepel először új tisztségében, amelyet 1522. november 28-án még viselt.15 3 1522 áprilisától 1523 decemberéig Bátori András ismét kimutatható Szabolcs megye élén.15 4 De, hogy a kép ne legyen ennyire egyszerű, 1523. augusztus 3-án István — igaz rokonai, Szaniszlófí János fiai, Péter és Imre által kibocsátott oklevélben — már megint szabolcsi ispánként szerepel.15 5 Egy évvel később, 1524. szeptember 13-án Bátori Szaniszlófí István Artándi Pál társaságában Mária királynétól elnyerték Bereg megye ispánságát és a munkácsi várnagyságot, amelyeket aztán a mohácsi vészig együtt viseltek.15 6 Mindezzel szemben áll, hogy a szabolcsi ispán személyére 1524 elejétől nincsen adatunk. Ha ugyanakkor figyelmünket a megye alispáni tisztséget betöltő nemesei felé fordítjuk, akkor meglehetősen érdekes kép tárul szemünk elé. 1518. augusztus végétől 1521. február elejéig Csobaji János, 1522 nyarától 1523 tavaszáig Petri Ders Máté, az év szeptembe-146 Neumann T.: Verbőci utazásai i. m. 295-296. 147 Doc. Bathoriana 233. sz. 148 Neumann T.: Verbőci utazásai i. m. 298-300. 149 Uo. 302. 150 C. Tóth Norbert: Szabolcs megye hatóságának oklevelei II. 1387-1526. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 53.) Szerk. Németh Péter. Bp.-Nyíregyháza 2003. (a továbbiakban: Szabolcs) 13. 151 DL 82 521. 152 DL 82 564. 153 DL 47 427., A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei I—II. (1289-1556). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta Jakó Zsigmond. Bp. 1990. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 17.) II. 3882. sz. 154 1522. ápr. 21.: DL 25 649., aug. 26.: DL 106 083. p. 621-622., szept. 1.: Doc. Bath. I. 259-261. sz., szept. 4.: uo. 262. sz.; 1523. ápr. 27.: DL 23 744., dec. 17.: DL 32 663. 155 DL 105 541. 156 Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei 1299-1526. (A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Füzetei 3.) Nyíregyháza 2006. 20.
