Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
450 C. TÓTH NORBERT Adataink alapján a két, állandó katonai erővel rendelkező hadparancsnok a kinevezésüktől kezdve folyamatosan együttműködött a rájuk bízott határszakasz védelmében. Katonai fellépéseik összehangolása már 1511 nyarán megkezdődött, amikor Szapolyai bizonyíthatóan harckészültségben tartózkodott Erdély déli részén,3 5 míg Bátoriról csak sejthetjük ugyanezt: május 11-én Budán, míg november 19-én Babócsán találjuk, ám a két időpont közötti hollétéről nincsen tudomásunk.3 6 Minden bizonnyal ő is a saját parancsnoksága alatti területen tartózkodott, mivel általános mozgósítás volt a déli határvonalon.3 7 A katonai felvonulás oka egyébként az volt, hogy augusztusban lejárt az egyéves fegyverszünet, s az újabb, ezúttal 10 éves időtartamú megkötésére csak ekkor került sor.38 1512-ben, amikor a török seregek többek között3 9 az Alsó Részek kapitánysága területére is betörtek, mindketten hadba indultak, Bátori seregével október 12-én győzelmet aratott a török csapatokon Illyéd közelében,4 0 míg Szapolyai hadinépével Erdélyt biztosította.4 1 A következő év elején a török hadak elfoglaltak három várat, majd a tavasz folyamán mind az Alsó Részekre, mind a dalmát-horvát-szlavón bánság területére beütöttek.4 2 A csatározások a nyár beköszöntével is folytatódtak. Először a boszniai török hadak törtek be, de az újonnan kinevezett dalmát-horvát-szlavón bán, Beriszló Péter veszprémi püspök súlyos vereséget mért rájuk. Ezzel egyidőben Szapolyai János erdélyi vajda, nyílván tehermentesítendő a bánt, Szendrőt vette ostrom alá.4 3 Ugyanakkor a hadihelyzet komolysága miatt, szinte a teljes magyar világi elit a déli végeken tartózkodott. Perényi Imre nádor július 11-én Pekrec várából intézkedett,4 4 Szapolyai János pedig július 4-én Szegedről küldött parancsot a szászoknak. Levelében felszólította őket, hogy — mivel a török Szabács várának ostromára készül — hadaikkal Alvincnál gyülekezzenek.4 5 Nem ez volt az egyetlen feladata a vajdának: Ulászló király őt rendelte ki a szörényi bánságban fekvő Pét vár és város falának megjavítására. A király ezért július 13-i levelében azt kérte a szászoktól, hogy küldjenek mester-35 Perhalasztás a török elleni expedíció miatt: DL 59 994. -— Szapolyai egészen szeptember végéig Brassóban tartózkodott, 1. DF 253 761., DF 257 756. 36 C. Tóth N.: Ki kicsoda i. m. 37. 37 L. DF 217 089., DF 265 885. 38 Fodor Pál-Dávid Géza: Magyar-török béketárgyalások 1512-1514-ben. Történelmi Szemle 36. (1994) 194-195., 199. 39 Vö. Pálosfalvi Tamás: Bajnai Both András és a szlavón bánság. Szlavónia, Európa és a törökök, 1504-1513. In: „Honoris causa." Tanulmányok Engel Pál emlékére. Szerk. Neumann Tibor, Rácz György. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. - Analecta Mediaevalia III.) Bp.-Piliscsaba 2009. 291-293. 40 Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM Könyvek 22.) Bp. 1999. 211.; Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Hadtörténelmi Közlemények (új folyam) 25. (1978) 488-489. 41 DF 255 177. 42 Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 298. 43 Fodor P. - Dávid G.: Béketárgyalások i. m. 208. 44 DF 232 380., vö. Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 299. 45 DF 246 059.
