Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
36 BALOGH MARGIT lyes erőfeszítései ellenére is fokozatosan gyengült: az iskolákat államosították, a katolikus érdekképviseletet ellehetetlenítették, a szókimondóbb papokat letartóztatták, a híveket Mindszenty-ellenes nyilatkozatok aláírására kényszerítették. Es annak ellenére nem menekült el, hogy volt sejtelme a politikai rendőrség módszereiről és hatékonyságáról, ugyanakkor tudatában volt saját megtörhetőségének is. Mégis csak így, akár „megdolgozása" és megaláztatása árán lehetett reménye arra, hogy ráirányítsa a világ figyelmét az egyház és állam magyarországi konfliktusára, a rendszer gátlástalanságára. Mindszenty József bíboros érsek nevét, mint a kommunizmus elleni harc szimbólumát, épp letartóztatásának és életfogytiglani fegyházbüntetésének köszönhetően tanulta meg a világ. Élettörténetét először a kommunista propaganda manipulált változata helyett Mindszenty könyvéből ismerhették meg. Az emlékiratok egyúttal muníciót is adtak ahhoz, hogy a Rákosi- és Kádár-korszak megbélyegző démonizálása ellenében kiforrjon a mártír főpap mítosza. Mindszenty 18 éven át írta memoárját. Leghasznosabb „mankónak" a Vecsey József által 1957-ben kiadott háromkötetes Mindszenty-okmánytár bizonyult. A történeti visszaemlékezés iránti eredendő vonzódását — az emlékező személyes élményeit ne csak belehelyezze a korszak történéseibe, hanem annak egyfajta elemzését is adja, és megállapításaihoz saját életútját használja bizonyítékul — ez a munka termékenyítően inspirálta, helyenként abból vett át betétként idézett forrásokat. Ismert tény, hogy az emlékezetből öngyógyító mechanizmusként kitörlődnek egyes részletek, és az emlékező ezért könnyűszerrel érhető pontatlanságon. A történész feladata épp az, hogy megpróbálja rekonstruálni a tényeket, akkor is, ha netán mást olvas az emlékiratokban, mint amit a források egyébként igazolnak. Nem könnyű elkerülni a végletek és a tévedés csapdáját: ahogy a magyar történettudomány rendszerváltozás előtti Mindszenty-képe hamis volt, ugyanúgy torzulhat napjaink megítélése is, csak most nem a gyűlöletig fokozott kommunista propagandától, hanem a boldoggá avatást sürgető hangulattól inspirálva. Az ikonná dermedt, érinthetetlen képet a kellő tisztelet megőrzésével is nagyító alá lehet és kell venni. A konkrét példák lehetséges sorából idézzünk fel egy eseményt 1944-ből, amikor a nyilasok alig várták, hogy beleköthessenek a veszprémi püspökbe.10 3 Az alkalom nem késett sokáig. Letartóztatásának indokáról számtalan feltételezés és részigazság terjedt el: a személyes bosszútól az árurejtegetésen át a politikai ellentétig. A történtekről természetesen maga Mindszenty József is meglehetősen részletesen ír emlékirataiban. O a letartóztatás indítóokaként Schiberna Ferenc ügyvéd, a Nyilaskeresztes Párt Veszprém megyei nagyvezető-helyettesének személyes bosszúját említi, akinek pártvezetői tekintélyét csorbította azzal, hogy megtiltotta: a veszprémi ferences templomban szentmisét és Te Deumot mondasson 1944. június 25én -annak örömére, hogy „sikeresen" befejeződött a zsidóság deportálása. Visszaemlékezése szerint a tiltás eredményes volt, a mise elmaradt. Ezt azon-103 A történteket részletesen lásd Balogh Margit: Mindszenty József veszprémi püspök nyilas fogságban. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakból. Szerk.: Miklós Péter. Belvedere, Szeged, 2010. 233-248.
