Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
308 KOSZTA LÁSZLÓ delt szerepet kaptak, a legenda ellenben a püspökök és az apátok együttműködését hangsúlyozza. A zsinat döntése értelmében az apát csak a püspöke engedélyével utazhat a királyhoz,19 6 a legenda erre, mintegy válaszul, a királyi tanácsban együtt szerepelteti a püspökökkel az apátokat, és a monostor apátja saját jogon, külön engedély nélkül keresi fel az uralkodót. Az Imre-legendához hasonlóan itt is előtérbe állítják a királynak ellentmondani merő, autonóm szerzetest azzal, hogy Gellért püspökként megfedte tettei miatt Aba királyt és megtagadta tőle húsvétkor szokásos ünnepi koronázást.197 A legenda 12. századi eleji történésekkel összefüggésbe hozható, tehát aktuális tartalommal bíró részeihez sorolom Gellért temetésének leírását is. A szöveg viszonylag nagy terjedelemben mutatja be a mártír püspök sírjának Pestről Marosvárra vitelét. Önmagában is megjeleníti, hogy a legenda szerzője nem mellékesen szerkesztette be írásába ezt a Gellért életszentsége bizonyításában nem meghatározó részt. Gellért testét az általa alapított marosvári bencés monostor templomában kívánták eltemetni, amelyet a legenda szerint leendő temetkező egyházaként épített a szent püspök. Fülöp apát és a marosvári kanonokok között azonban szóváltás támadt, mivel az utóbbiak szerint Gellértet az ő templomukban, a székesegyházban kell eltemetni. Ezzel szemben az apát, Gellértnek pápai határozattal megerősített döntésére hivatkozva, a bencés monostor templomában kívánta a néhai püspök sírját kialakítani. A kanonokok végül a koporsót a székesegyházba vitték, de a szent test nem engedte magát letenni, és koporsót szállítók akaratuk ellenére a monostorba mentek, és az ott kialakított sírhelyen tudták csak a koporsót lehelyezni.19 8 Az elbeszélésben a szent által alapított két egyházi intézmény, egy székesegyház és egy monostortemplom rivalizál egymással a sírhely megszerzése érdekében, egy püspöki központ és egy bencés közösség között alakul ki a konfliktus. A hosszú leírás csodás eseménnyel bizonyított tanulsága: tiszteletben kell tartani a szent ember döntését, abba az egyházba kell temetni, amelyet még életében választott ki magának.19 9 A Gellért-legenda — véleményem szerint — all. század közepére helyezve egy a 12. század elején lezajló eseményre reagál Gellért sírhelye kialakításának elbeszélésében: történeti keretbe foglalva próbál kritikát gyakorolni egy kortárs, a bencés rendet súlyosan érintő kérdésben, László király sírjának áthelyezésében, ahol szintén egy bencés monostor és egy püspöki központ között alakult ki konfliktus. Az erős bencés kötődéssel rendelkező Szent Imre-legenda és a nagyobbik Gellért-legenda létrejötte és tartalma bizonyítja, hogy a 11-12. század fordulóján az egyházon belül megfigyelhető markáns átalakulások következményeként — nem is elsősorban a királyi invesztitúrát érintve — Magyarországon is megfigyelhető az egyházi, politikai vitairodalom csíráinak kibontakozása, ami azonban nem önállóan jelentkezett, hanem a legendairodalom keretei között talált magának utat. A bencés eredetű, a vitairat jelleget is magukon viselő legendák el-196 I. esztergomi zsinat 38. pont (Závodszky L.: beli törvények és zsinati határozatok i. m. 201.). 197 SRH II. 500. 198 SRH II. 503-504. 199 SRH II. 504. A Szent István, Szent László és Kálmán kora-
