Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269

302 KOSZTA LÁSZLÓ század közepére helyezik elkészültét.16 6 A mai napig nem alakult ki ugyan eb­ben konszenzus, de inkább a korábbi keltezés látszik elfogadottabbnak, ame­lyet magam is vallok. A legenda szerzőjét a bencés szerzetesek között, elsősor­ban Pannonhalmán élő, vagy ezzel a monostorral szoros kapcsolatban álló sze­mélyben keresik. A legendában megörökített események egy része Pannonhal­mánjátszódik, és az azt leíró személy nagyon pontos ismeretekkel rendelkezett a pannonhalmi monostor belső életéről, a bencés szerzetesek liturgikus gyakor­latáról. Mindezek önmagukban is bencés szerzőt valószínűsítenek. A legendá­nak azonban egyrészt veszprémi és esztergomi vonatkozásai is vannak, más­részt a szerző a szövegben annyit elárul magáról, hogy egykoron Almos herceg kíséretében Konstantinápolyban tartózkodott. A bencés szerzetestörténész, Erdé­lyi László vetette fel, hogy szerzőként figyelembe kell venni Fulco német szár­mazású hospest,16 1 aki klerikusi szolgálatot végezve kezdetben Álmos herceg környezetében élt, majd Szerafin esztergomi érsek, utóbb pedig négy egymás után következő veszprémi püspök szolgálatában állt, végül öregkorában ado­mányt tett Pannonhalma számára.16 8 Fulco szerzőségének felvetésével össze­kapcsolhatónak tűnik a legenda írójának saját maga említette konstantinápolyi tartózkodása, valamint a szöveg Pannonhalmával, Veszprémmel és Esztergom­mal kapcsolatos információi. Sőt, tegyük hozzá, egy konstantinápolyi utazás kevéssé illeszkedik a stabilitas loci szerzetesekre vonatkozó szigorúan előírása­ihoz. Fulco szerzőségét azonban már Madzsar Imre a hospes-klerikus életrajz­ára vonatkozó adatokkal igyekezett cáfolni169 és továbbra is inkább a pannon­halmi bencés szerzetesek egyikét tekintik a legenda szerzőjének.17 0 Fel kell ten­ni a kérdést: egy erősen a monasztikus közösséghez kötődő legenda szerzőjét kereshetjük-e egy olyan személyben, aki életének nagy részét püspökök szolgá­latában töltötte? A szerzőség kérdésében, véleményem szerint, az Imre-legenda mondanivalóját, létrejöttének okát is figyelembe kell venni. Az Imre-legenda legfőbb mondanivalójának a szüzesség, az önmegtartóz­tató aszketikus élet előtérbe állítását látták, és így a cölibátusnak a magyar egyházban történő bevezetésével hozták összefüggésbe. Szinte kizárólag ebben keresték annak okát, hogy alig két évtizeddel vagy esetleg — a későbbi kelte­zést vallók szerint — egy jó fél évszázaddal a kanonizáció után új legendát állí­tottak össze Imre szentségének megrajzolására. így a legendát az időszerűnek gondolt cölibátus-kérdéshez kapcsolódó propaganda-iratnak tekintették.17 1 Tóth 166 Pl. Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV században. Bp. 1967. 199-200., Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. Bp. 1994. 103. 167 Erdélyi László: Magyar művelődéstörténet II. Kolozsvár 1918. 16. 168 Erdélyi felvetését újabban Szovák Kornél sem tartja ezt valószínűtlennek, 1. Szovák K. -Veszprémy L.: Krónikák, legendák, intelmek i. m. 777. — Fulco életére 1. még Mezey László: Deák­ság és Európa. Bp. 1979. 113., Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007.2 39. 169 Madzsar Imre szerint Fulco még Álmos 1107 körüli konstantinápolyi útja előtt, 1095 táján elhagyta a herceget, és hangsúlyozza, hogy legenda csak kolostori környezetben keletkezhetett, 1. Madzsar /.: Szent Imre herceg legendája i. m. 56-57. 170 Csóka J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása i. m. 199-200. 171 Bollók J.: A Szent Imre-legenda i. m. 61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom