Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
300 KOSZTA LÁSZLÓ tek mellett az új, váradi kultuszhely kialakításában. Nevezetesen: van arra utalás, hogy Kálmán trónra lépése előtt éppen a váradi püspökség élén állhatott,158 így egykori egyházmegyéje rangját is emelte azzal, hogy László sírját, leendő kultuszhelyét itt alakította ki. Somogyvár természetesen háttérbe szorult15 9 a tisztelet alakításában, de ennek ellenére fennmaradhatott emlékhelye az egykoron oda temetkező László királynak.16 0 Bencés reakció A bencések Kálmán király uralkodásától kezdve kiszorultak a nagy politikai befolyással járó püspöki székek betöltéséből, így elveszítették a lehetőséget arra, hogy közvetlen befolyást gyakoroljanak a kormányzati munkára és az egyházigazgatásra. A monostorok önállósága csökkent, és ezzel párhuzamosan erősödött felettük a püspöki joghatóság, végül pedig a rend elveszítette nagy támogatójának, László királynak a sírját. A politikai hatalomból kiszoruló bencés szerzetesség — elsősorban a királyi alapítású monostorokra kell itt gondolni — korábbi pozícióiknak védelme és igazolása érdekében vitát kezdeményezett. A 12. század elején nyilvánvalóvá vált, hogy a legendák, krónikák, a történeti irodalomhoz sorolható munkák politikai, egyházpolitikai törekvések igazolására, történeti alátámasztására is felhasználhatók. Ezt nem csak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is felismerték. A múlt iránt mutatkozó érdeklődés politikai elképzelések szolgálatába állítása a 12. század első évtizedeiben Csehországban Prágai Kozma munkásságában, Lengyelországban pedig Anonymus Gallus krónikájában, illetve az orosz őskrónikában világosan tetten érhető. A 11-12. század fordulója a politikai irodalom megszületésének időszaka Magyarországon is.161 A Hartvik-féle Szent István-legenda elkészülte nyilvánvalóvá teszi, hogy a királyi udvar felismerte: a történetírás politikai fegyverként is funkcionálhat. Mindezt megerősíti az, hogy komoly érvek szólnak a magyar történelem első krónikás jellegű összefoglalásának, az úgynevezett ősgeszta összeállításának Kálmán uralkodásához kötése mellett.16 2 A 12. század 158 \ ]4 századi krónikakompozíció 140. fejezete egri (SRH I. 419.), míg a 152. fejezete váradi püspöknek (SRH I. 432.) mondja Kálmánt. 159 Somogyvár a régészeti feltárás folyamán megfigyeltek egy 12. század elejére keltezhető átégett réteget, mely az építés alatt álló monostortemplomban pusztító tűzvészre utalhat. Az átégett réteget Kálmán pénze datálja (Tóth M.: A somogyvári bencés apátság és templom az Árpád-korban i. m. 221-226.). Nem kizárt, hogy a tűzvész is szerepet játszott a királysír áthelyezésében. 160 A somogyvári apátsági templomban a keletről számított ötödik pillérpár között a templom tengelyében, tehát központi helyen feltártak egy 135 cm mély és 45x160 cm belső területű sírgödröt, amelybe egy nyíláson keresztül lehetett betekinteni. Az üreg méretei alapján bizonyosan nem lehetett Szent László egykori sírja, hanem valószínűleg inkább ereklyéinek szolgálhatott őrző helyéül, 1. Papp Sz.: Somogyvár. A templom és a kolostor épületei i. m. 352. 161 Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 1002-1004. (a vonatkozó rész Györffy György munkája), Font Márta: A keresztény hatalmak vonzásában. Bp. 2005. 25-60. 162 Magyarország története tíz kötetben I. i. m. 1003-1004. (a vonatkozó rész Györffy György munkája); Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Bp. 2002. 30-36., legújabban Thoroczkay Gábor: A magyar krónikairodalom kezdeteiről. In: Aktualitások a magyar középkorkutatásban. In memóriám Kristó Gyula (1939-2004). Szerk. Font Márta, Fedeles Tamás, Kiss Gergely. Pécs 2010. 30.
