Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
298 KOSZTA LÁSZLÓ emelnie. Nem szólhatott László királyról, mivel az ő kultusza még nem kapott ténylegesen egyházi megerősítést. III. Boleszláv somogyvári látogatása azonban ennek ellenére érvként hozható fel — véleményem szerint — László itteni sírja mellett. A lengyel fejedelem utazását a Szent Egyed ereklyéi előtti tisztelgés mellett a kibontakozó kultusszal rendelkező, a Piastokkal szoros kapcsolatot tartó László király sírjának meglátogatása is motiválta. Továbbra se tartom elvetendőnek tehát, hogy Szent László a somogyvári bencés apátságot temetkező egyházaként alapította, és az 1095 nyarán elhunyt királyt ide is temették el.152 A legalább 6-7 monostort alapító király sírja nagyon nagy rangot jelentett a szerveződő somogyvári apátság és egyben a magyar bencések számára. Nyilvánvalóvá tette a rend és a királyi hatalom összefonódását, és egy királysír hosszú időre előre vetítette az adott szerzetesi közösségnek a dinasztiával való szoros kapcsolatát, és egyebek mellett az épülő új monostor kialakítását is befolyásolta. László király sírját azonban gyorsan elveszítették a somogyvári bencések. A Szent László-legenda bizonyossá teszi, hogy az uralkodó sírhelye II. István idején már a váradi székesegyházban volt,15 3 így annak áthelyezése valamikor Kálmán vagy fia, II. István alatt történt meg. A translatio időpontjával kapcsolatban még egy szempontot figyelembe lehet venni. Nevezetesen Várad 1107-ig a Kálmánnal szemben álló Almos hercegségének területéhez tartozott. Nem tartom valószínűnek, hogy a halála után is nagy tiszteletnek örvendő László sírját Kálmán átengedte volna a vele rivalizáló hercegnek. László király sírjának áthelyezésére, véleményem szerint, csak a dukátus felszámolása után kerülhetett sor. Mindezt erősíti III. Boleszló — 1113. évi, előbb említett — somogyvári látogatása is. Nem szabad azonban László Váradra vitelének okát feltétlenül Kálmán király bencésekkel szembeni ellenérzéseiben keresni, a tény azonban azt mindenképpen kifejezi, hogy Kálmán és fia nem rendelkezett erős elkötelezettséggel a bencések irányában. A királysír áthelyezését mindenképpen a kultusz tudatos erősítésének szándéka, a nem régen kialakított új, váradi püspökségi központ szerepének növelése, és nem a bencések „megbüntetése" motiválhatta. • Kálmán — annak ellenére, hogy szembe fordult László uralkodása végén jelentkező pápaságellenes külpolitikájával — sok vonatkozásban folytatta elődje politikai elképzeléseit, és a Hartvik-legenda tanúsága szerint még Róma törekvéseivel szemben is érvényesíteni kívánta a dinasztia érdekeit. Kálmán László emléke ápolásának kérdésében felül tudott emelkedni még azon is, hogy korábban, püspöksége idején, Lengyelországba volt kénytelen menekülni. Felkarolta, támogatta — valószínűleg uralkodásának kezdetétől — László király alakuló tiszteletét, amit az bizonyít, hogy 1100/1101 táján született ikerfiai közül az egyiket Istvánnak, míg a másikat Lászlónak nevezte el.15 4 László király 152 A tényleges, régészeti kutatás által megfogható sírhely hiánya pedig azzal magyarázható, hogy a somogyvári apátság építkezései elakadtak, a templom belső kialakítása a 12. század közepére fejeződött be, amikor már László sírhelye Váradon volt. 153 SRH II. 524-525. 154 Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek 1892. 226-229., Kristó Gy. -Makk F.: Az Árpád-ház uralkodói i. m. 146. (a vonatkozó rész Makk Ferenc munkája). Klaniczay
