Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
BENCÉS SZERZETESSÉG EGY KORSZAKVÁLTÁS HATÁRÁN 285 királyi alapítású prépostságok tagjainak többségét, tehát a világi papság vezetőinek nagy részét. Ali. század végén erőteljesen növekedett a püspökök egyházkormányzati szerepe. A főpapok öntudatát tovább erősítette, hogy Kálmán révén a dinasztia egy tagját is maguk között tudhatták. A főpapok meghatározó szerepét mutatja Kálmán trónigényének felkarolásában, hogy a Kálmánt Lengyelországból visszahívó követség egyik tagja, vélhetően vezetője, Marcell prépost volt.8 1 Préposti méltósága alapján valamely királyi társaskáptalan vagy székeskáptalan vezetőjének tarthatjuk őt. A viszályban a Kálmánt támogató erők kerekedtek felül. II. Orbán pápa bízva abba, hogy Kálmán trónra kerülésével Magyarország visszatér a gregoriánus erők oldalára, megadta a felmentést a püspöki tisztség alól, és ennek birtokában Kálmánt jogszerűen megkoronázták. Almost és támogatóit azonban nem sikerült kiszorítani a hatalomból. Ugyan Almost megfosztották horvát királyi címétől, de kényszerű kompromisszum nyomán át kellett számára adni a hercegséget. Nem kizárt, hogy Kálmán királlyá és Almos herceggé koronázása egy időben történt, amivel kifejezhették a két testvér hatalomgyakorlásának viszonyát.8 2 Mind a király, mind a herceg jelentős társadalmi támogatottságot tudhatott maga mögött, ez egyben azt is jelentette, hogy a politikaformáló arisztokrácia megosztott lett. Úgy tűnik, nem csak a világi elit, hanem az erősödő egyház is belesodródott a két testvér viszályába. Kálmán mögött nyilvánvalóan felsorakoztak a püspökök, akiknek jelentőségét, politikai öntudatát megerősítette, hogy Kálmán trónra lépésével az ő soraik közül került ki az új uralkodó. A szerzetesség viszont a László király által kijelölt utód, Almos oldalára állt.8 3 Ali. század végén így az egyházszervezeten belül jelentkező változások, reformtörekvések következtében kialakuló feszültségek a király és a herceg konfliktusában, a világi politika síkján is artikulálódtak, és ennek következtében tovább erősödtek. László király hatalmas adományai, amelyeknek egyaránt haszonélvezője volt a szerzetesség és a püspöki szervezet, megrendítették a királyi kincstárat. Kálmán a királyi hatalom bevételeinek helyreállítását tűzte ki célul, amit első törvénykönyvében a visszavételeket elrendelő pont bevezető mondata is megfogalmazott.8 4 81 SRH I. 419. — Nyilvánvaló, hogy Marcell vezető szerepet játszott a követségben, ha az ő nevét jegyezték fel a Krónikában. Marcell prépost vélhetőleg azonos az oklevelekben 1111-ben és 1113-ban említett Marcell váci püspökkel (Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum II/1-2. Commentarii. Comp. Elemerius Mályusz adiuvante Iulio Kristó. Bp. 1988. II/l. 409.). Mindez azt jelenti, hogy Kálmánt visszahívó követség vezetőjét a király, trónra kerülése után, jutalmul a főpapok közé emelte. 82 Álmos hercegi koronájára 1. Koszta L.\ A nyitrai püspökség létrejötte i. m. 283-284. 83 Álmos herceg és a bencések jó kapcsolata bizonyosan még László király uralkodásának idejére vezethető vissza, amit bizonyít, hogy a király Álmost bízta meg azzal, hogy a fából épült szentjobbi monostort kőegyházzá építse át, 1. Matheus Simon: Supplementum ad dissertationem historico-criticam clar. Georgii Pray de dextra S. Stephani primi Hungáriáé regis cum História Monasterii Sz. Jog... Vacii 1797. 93-94., Hervay F. L.\ A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon i. m. 515. 84 Kálmán 1/15. „Mivel annál kevésbé látszik erősnek a királyi udvar, minél kevésbé állnak rendelkezésre a szükséges dolgok..." — Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok i. m. 185.
