Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
282 KOSZTA LÁSZLÓ testi hibával rendelkező Kálmánt papnak taníttatta a király, míg a fiatalabb Álmos herceg világi nevelést kapott. Kérdés, hogy az idősebb fiú papi pályára küldése László saját döntése volt-e, vagy ezt még I. Géza király határozta el. Kálmán 1070 táján született, amikor apja még csak a hercegség élén állt. Géza, úgy tűnik, hogy — a kortárs uralkodókkal összevetve is — mélyen vallásos volt. Támogatta a Nyitra környéki remeték szentté avatását, megíratta legendájukat és gyűjtötte ereklyéiket.7 1 Vallásosságát a Szent László-legenda is kiemelte, sőt hangoztatta, hogy Gézát csak azért nem avatták szentté, mivel a felszentelt király, Salamon ellenében erőszakkal szerezte meg a hatalmat.7 2 Jó egy évszázaddal Géza halála után is élénken élt tehát a dinasztia és a királyi udvar emlékezetében a szentté avatott király, László bátyjának jámborsága. A legendában megfogalmazódó legitimitáshiány a krónikából is kiolvasható. A Krónika elbeszélése szerint a betegeskedő I. Gézának komoly lelki terhet jelentett, hogy fegyverrel fosztotta meg a felszentelt Salamont a királyi hatalomtól. Karácsony napján, a szekszárdi monostorban a püspökök előtt be is jelentette szándékát, hogy lemond Salamon javára a királyi címről és megelégszik a hercegséggel.7 3 A Kálmán apjáról fennmaradt híradások, tehát egy jámbor, istenfélő, érzékeny személyiségjegyeket is magában hordozó, de a hatalom megszerzéséért nagyböjtben is fegyvert ragadó7 4 emberről szólnak. Másrészt a keresztényi jámborság mellett a dinasztia pogány időkre visszanyúló tradícióit is magáénak valló uralkodó képe bontakozik ki a róla szóló forrásokból. Megkoronázott királyként is együtt használta a félig pogány, félig keresztény Géza fejedelemre, illetve a Magnus szentre utaló neveket.75 Két fia számára kiválasztott keresztnevekben is ez a kettősség figyelhető meg: az idősebb fiú a 11. század elején a magyar-német határ közelében mártírhalált halt Szent Kálmán nevét kapta a keresztségben — a névadó tiszteletének magyarországi meghonosítására all. század közepén Székesfehérváron történt kísérlet76 — Kálmán után röviddel 71 Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. Századok 143. (2009) 285. 72 SRH II. 515. 73 SRH I. 402 - 403. 74 1074 tavaszán a mogyoródi ütközet a nagyböjt idejében történt (SRH I. 388-391.). 75 A garamszentbenedeki monostor alapítólevelének intitulátiója is bizonyítja: „Ego Magnus, qui et Geisa, in primis Hungarorum dux, postea vero gratia Dei rex consecratus, Bele regis filius" — DHA I. 213. A Pozsonyi Évkönyv szintén ismeri mindkét nevét: „1071. Salamon rex cum duce Magno Geyza Ungarorum exercitum debellatur" — SRH I. 126. 76 Nagyon figyelemre méltó és érdekes kérdéseket vet fel Géza király idősebb fia számára kiválasztott keresztnév. Szent Kálmán kultuszát all. század közepén sikertelenül próbálták meghonosítani Magyarországon. Péter király nyomására a I. Henrik osztrák őrgróf átengedte a magyaroknak a szent sírját. Ereklyéit Székesfehérvárra vitték, miután azonban súlyos természeti csapások érték az országot visszavitték a szentet Ausztriába és Melk lett tiszteletének központja. Székesfehérvárott maradt azonban fejereklyéje. Szent Kálmán tisztelete a Duna mentén osztrák területen volt igazán jelentős a középkorban. Melk a Babenbergek központi pfalza volt a 11. század folyamán. 1060 és 1063 között itt élt a Magyarországról elűzött Salamon király Anasztasia özvegy királynéval és nyilvánvalóan megismerték, közel kerültek a település szentjének tiszteletéhez. Valami formában összefügghet Salamon és Géza kapcsolatával az, hogy az 1070 táján, a herceg és a király közötti konfliktus újbóli jelentkezése idején Géza első szülött fiának a Kálmán nevet adta. Szent Kálmán tiszteletére 1. Ipolyi Arnold: Magyar ereklyék. Archaeologiai Közlemények 3. (1863) 108-110., Fest Sándor: Legrégebbi érintkezések Anglia és Magyarország között. In: Uő: Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig.
