Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: Bencés szerzetesség egy korszakváltás határán. Egyházpolitikai viták a 11-12. század fordulóján II/269
274 KOSZTA LÁSZLÓ Hercegségben fekvő családi monostorának támogatásával hozhatta létre a magyar királyi székhely mellett az új apácakolostort. Számos olyan párhuzam van a német reformszerzetesség és a 11. század végi magyar bencés szerzetesség törekvései között, amelyek Hirsau és St. Blasien esetleges magyarországi hatásaira terelhetik a további kutatás figyelmét, amint a délnémet területeken kibontakozó bencés reform hatását all. század végén épült magyar templomok kialakítása, az úgynevezett „bencés templomtípus" megjelenése kapcsán Marosi Ernő már fel is vetette.29 Szent László alatt nem csupán szám szerint bővült jelentősen a királyi alapítású, a dinasztiával szoros kapcsolatban álló bencés monostorok száma, hanem az új alapítások közül kettőnek létrehozási helye is figyelemre méltó. A monasztikus rendek kolostoraikat életmódjuk, rendi előírásaik szerint a jelentősebb településektől, forgalmas helyektől távol igyekeztek felépíteni. Természetesen ez a gyakorlat nem érvényesült maradéktalanul. Ali. század második felében a királyi alapítású monostorok Magyarországon egyre inkább a forgalmasabb területek közvetlen közelében jöttek létre. így Szekszárdot a Duna menti hadiút és egy dunai átkelő mellé, Garamszentbenedeket a Garam átkelőjénél hozták létre, de a László alapította Báta és talán Mogyoród fekvése is ebbe a sorba illeszkedik. Szent László azonban még közelebb vitte a bencéseket a hatalom központjaihoz. Az esztergomi királyi székhely mellé a Duna szigetén valószínűleg felesége révén apácakolostort hozott létre. Sőt all. század végén két monostort, Kolozsmonostort30 és Somogyvárt3 1 az ispánsági központban, a föld-fa vár sáncain belül alapított a király. Úgy tűnik, hogy egy harmadik bencés közösség is ispánsági központba került. A Szent István alapította zalavári bencés apátság melletti terület lett a központja a székhelyet váltó, korábbi nevén Kolon, a 11. század végi központváltástól Zalának nevezett megyének.32 A 11. szá-29 A 11. század utolsó harmadában jelentkező bazilikás templomtípus magyarországi megjelenését is a bencések reformtörekvéseivel hozzák kapcsolatba a kéttornyos, karzatos nyugati építmények nem Itáliára, hanem mindenekelőtt németországi forrásvidékre utalnak (...) Somogyváron és bizonyára Garamszentbenedeken is feltételezhető elrendezés ennek a dél-németországi reformmozgalmakban kialakult redukciójával rokon..." — Marosi Ernő: Bencés építészet az Árpád-kori Magyarországon. A „rendi építőiskolák" problémája. In: Möns Sacer I. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. 139. 30 Ó-Kolozsvárra 1. Erdély rövid története. Szerk. Köpeczi Béla. Bp. 1989. 147-148. (a vonatkozó rész Bóna István munkája), Bóna István: Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. In: Erdély a keresztény magyar királyságban. Kolozsvár 2001. 85-86. és 90-91., Kristó Gyula: A korai Erdély (895-1324). Szeged 2002. 116-117. Benkő Elek úgy gondolja, nem összeegyeztethető egy ispánsági központ és egy bencés apátság. Éppen ezért nem tartja kizártnak, hogy a bencések Ó-Kolozsvárra betelepülésével a 11-12. század fordulóján az ispánsági központot az ókori Napoca északnyugati sarkába költöztették, bár maga is elismeri, hogy ezt régészeti adatokkal jelenleg nem lehet bizonyítani, 1. Benkő Elek: Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban. Kolozsvár 2004. 9-10. 31 Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-1975). In: Somogy megyei Múzeumok Közleményei 2. (1975) 191-193., Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen 1998.2 40. 32 A vármegye székhelyének Kolonról Zalavárra helyezésére a 11-12. század fordulója táján 1. Györffy György: Opponensi vélemény Cs. Sós Ágnes : „A Dunántúl IX. századi szláv népessége" c. kandidátusi értekezéséről. Archaeologiai Értesítő 95. (1968) 115., Cs. Sós Ágnes: Zalavár. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL) 741. — A 11. század végén egy kerítőfalat építettek az apátság köré. Ritoók Ágnes
