Századok – 2012

KRÓNIKA - Beszámoló a „Kisebbségek a Kárpát-medencében" címmel megtartott konferenciáról (Sárándi Tamás) I/263

266 KRÓNIKA mutatta be a felálló új magyar polgári közigazgatás összetételét, a benne részt­vevő magyarországiak arányát (kb. 40%) és az általuk elfoglalt tisztségeket (el­sősorban középkategóriájú vármegyei tisztségek, ahol az illetők napi kapcsolat­ban voltak a térség lakosságával). Tóth-Bartos András (ELTE, Phd-hallgató) Az erdélyi román földreform revíziója Észak-Erdélyben, 1940-1944 címmel tartot­ta meg előadását. A korszakban a magyar lakosságot ért legsúlyosabb sérelem (192l-es román földreform) 1940 utáni úgynevezett „kiigazítását" vizsgálta. Az előadó kihangsúlyozta az ezt végrehajtani hivatott 1440/1941. törvény hiányos­ságait, ami peres útra terelte az esetleges visszajuttatásokat, másrészt kiemelte a magyar kormányok halogató politikáját a kérdést illetően, mivel tudatában voltak annak, hogy egy esetleges radikális földbirtokpolitikai lépéssel veszé­lyeztetik a dél-erdélyi magyar lakosság javait is. Ugyanakkor igyekezett cáfolni a román történetírás azon nézeteit, hogy 1940 után teljesen felszámolták az 1921-es földreformot. A blokk utolsó két előadója is már évek óta kutatja a korszak egyes aspektu­sait, amiről már több cikkük vagy könyvük is megjelent. Hámori Péter (Budapest) Társadalomszervezés és társadalom-önszerveződés Észak-Erdélyben 1940-44: a szatmárnémeti ONCSA-kísérlet, mint esettanulmány címmel tartott előadásá­ban a korszak szociálpolitikájának jellegzetességeit ecsetelte, illetve az ennek nyomán kibontakozó, természetbeni segítségnyújtásra épülő „produktív szoci­álpolitikát" igyekezett bemutatni. Ezen juttatások leglátványosabb elemei a megépülő ONCSA házak voltak.-ezekkel együtt igyekeztek az oda beköltöző többgyerekes családok szemléletét is alakítani. A házépítések egyik legnagyobb megvalósítása épp a Szatmárnémetiben létrejövő ONCSA telep volt. Az előadó egy nemrég, a telepen utólag elvégzett felmérés eredményeit ismertette a hall­gatósággal. Oláh Sándor (Csíkszereda) Kedvezmények és konfliktusok kora a Székelyföldön, 1940-1944 címmel tartott előadásában több éves kutatásainak eredményeit foglalta össze. Az 1940 után, elsősorban a Székelyföldön kibonta­kozó állami modernizációs kísérleteket ismertette, ezeknek célja a kisgazdaság­ok fejlesztése, termelékenységük színvonalának az emelése volt. Az előadásban elsősorban a modernizáció keretéül szolgáló intézményeket mutatta be, de szó esett a tradicionális székely társadalom és a modernizációt ösztönző állami struktúra között ekkor kibontakozó konfliktusokról is. A konferencián külön blokkban hangzottak el a Dél-Erdély történelmével foglalkozó előadások. Ennek, amiatt volt nagy jelentősége, mivel több esetben (mind egyes romániai konferenciák, mind egyes szerzők esetében) egymástól elválasztva tárgyalják a két régiót, s nem veszik számításba a korszak intézke­déseit „kívülről" — vagyis észak-erdélyi történések által — befolyásoló ténye­zőket. L. Balogh Béni (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár) A Romániai Ma­gyar Népközösség, 1940-1944 címmel tartott előadásában bukaresti és buda­pesti kutatásainak eredményeit ismertette az Antonescu-diktatúra kereteiben mozgó Népközösség mindennapjairól. A szűk keretek miatt (diktatúra, illetve a reciprocitás elvén alapuló nemzetiségi politika) a Népközösség munkája eleve kis hatásfokkal működhetett, mindezek mellett a szerző kitért a szervezeten belül meglévő személyes- és érdekellentétekre is (elsősorban Gyárffás Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom