Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
MINDSZENTY JÓZSEF"1 BÍBOROS EMLÉKIRATAINAK TÖRTÉNETE 17 a két háború közötti időszakban, hogy nem tudott kellőképpen ellenállni Németországnak. Ha megmaradtak volna az ország „természetes" határai, akkor nagyobb gazdasági és politikai hatalomként sokkal jelentősebb szerepet játszhatott volna Kelet-Európa életében. Egy ilyen szereposztásban az 1930-as évek történelme egy erős náci- és bolsevikellenes politika esetén szerinte teljesen másként alakulhatott volna. Az amerikaiak megítélése szerint a politikai jelleg vitathatatlan, „a bíborosnak a magyar politikai és vallási színtéren a második világháború után játszott szerepe, valamint a békemegállapodásokról vallott revizionista nézetei nem hagynak kétséget efelől. A bíboros mindig is szókimondó volt, és világosan látszik, hogy hercegprímási szerepére úgy tekint, mint ami politikai és egyházi előjogokat és hatalmat biztosít a számára. Ilyen körülmények között az a szilárd meggyőződésünk, hogy akár részleges, akár teljes beleegyezésünk kérései teljesítésébe lefektetett elveink ellenében hatna."4 2 Tehát mivel Mindszenty közéleti-politikai előjogokat tulajdonított egyházi méltóságának, ebből eredően emlékiratai ab ovo politikai jellegűek, ezzel kapcsolatban nincs helye amerikai kormányzati közreműködésnek. Az elutasítással Washington elkerülte, hogy véleményét azonosítsák a bíboros írásainak nézőpontjával és tartalmával, vagy hogy vita induljon arról, helyes-e a neki nyújtott menedék, továbbá a nyílt ellentétet a magyar kormánnyal, ami nemcsak a bíboros személyes biztonságát, hanem a budapesti amerikai követség működését is veszélyeztette volna. Az, hogy „valami történhet vele", ekkoriban visszatérő elem Mindszenty gondolataiban. Nem a halálon töprengett, inkább valamilyen figyelemfelhívó akciót tervezgetett. A követség illetékesei nem zárták ki, hogy egy napon a bíboros elhatározza magát, és kisétál a főbejáraton, mintegy elkeseredett gesztusként, hogy dramatizálja az ügyét, és felhívja rá a világ figyelmét. Körülbelül abban az időben, amikor a kubai válság miatt a nemzetközi helyzet kiéleződött, újból megírta végrendeletét.4 3 Ebben Francis Spellmant, New York bíboros érsekét jelölte meg, hogy segítsen az emlékiratai kiadásában. Ám a követség munkatársaival is beszélt arról, milyen illusztrációkat és formátumot szeretne. Csak emlékeztetőül: 1962-t írunk. Még végtelen türelemmel kell több mint egy évtizedet várnia arra, hogy végre kézbe vehesse magát a könyvet. S ez a végtelennek tűnő várakozás is magyarázza, miért ragaszkodott olyannyira a kiadáshoz. Idővel viszont már azzal számolt, hogy élete végéig a követség vendége marad. Amikor Franz König bíboros 1968. február 14-én — immár többedszer-42 NARA RG 59. General Records of the Department of State, Bureau of European Affairs, Office of Eastern European Affairs. Records relating to Hungary, 1941-1977. Entry A-K5577), Lot 75 D 45, Box 11. I. Nov 1, 1962 - April 30, 1963. Emlékeztető, 1962. augusztus 21. Tárgy: Mindszenty bíboros levele írásai kiadásának tárgyában. Magyarul lásd Somorjai Ádám: Mindszenty bíboros követségi levelei i. m. 178-180:179., angolul 609-611:610. 43 Mindszenty különböző időpontban készült végrendeletei közül kettő megjelent, lásd Balogh Margit: Mindszenty József hagyatékából. Vigília, 1990/5. 382-387. és Szabó Csaba: Mindszenty József politikai végrendelete 1956-ból. In: A katolikus egyház 1956-ban. Szerk. Rosdy Pál. Új Ember Kiadó, Budapest, 2006. 141-146. Az 1962. október 19-én kelt végrendelet és négy kiegészítése (1962. november 13., 1967. október 12., 1973. november 12., 1975. május 5.) a Mindszenty Alapítvány Levéltárában (69. dosszié) található.
