Századok – 2012
DOKUMENTUMOK - Szécsényi András - Kerepeszki Róbert: „Ellenzék" a Turulban. A Turul Szövetségről I/171
.ELLENZÉK" A TURULBAN 173 itatottság és bajtársi alapú szerveződés. Ez utóbbiban tértek el egyéb, kifejezetten egyetemi diákszervezettől is.9 A Turul Szövetség későbbi sikerének további alapot adott, hogy felekezeten kívüliséget hirdetett és szabad királyválasztó álláspontot képviselt, így eleve jóval szélesebb rétegek felé volt nyitott.1 0 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az 1929-ben a Társadalmi Egyesületek Szövetsége mintájára létesült Magyar Nemzeti Diákszövetség (MNDSZ) tagjaként a Turul erős kapcsolatokat épített ki a jobboldali, bajtársi egyesületeket tömörítő ernyőszervezet többi egyesületével is.1 1 Külföldi mintára megszervezett, erősen központosított, a tagságra nézve szigorú és sok tekintetben militáns szervezete nem volt egyedülálló jelenség a korszak Európájában,1 2 és a korszak egészében szoros kapcsolatot ápolt a külföldi társszervezetekkel.1 3 A Turul Szövetség genezise az első világháború végére nyúlik vissza. A vesztesek számára tragikusan végződő háború, a politikai változások, 1918/1919 forradalmai felerősítették a társadalom egyes csoportjainak önszerveződési igényét. Az egyetemisták körében ellenforradalmi zászlóaljak alakultak azzal a céllal, hogy megvédjék a fiatal értelmiségieket a baloldali, illetve liberális befolyástól és a keresztény-nemzeti eszme jegyében megszervezzék az egyetemistákat. Az 1920-as évek elején kialakult egy jól körülhatárolható bajtársi eszme, amely a következő negyedszázadban mindvégig fundamentumát képezte a Turul Szövetség tevékenységének. Ez a „keresztény-nemzeti" eszmeiségen belül is annak radikális fajvédő vonulatát jelentette; ennek megfelelően az irredentizmus, idegenellenesség és antiszemitizmus központi szervezőerői közé tartozott, de már a korszak kezdetétől szerepet kapott benne egy modernebb ország megszervezésének igénye, ami főleg a nagybirtokrendszer, illetve a paraszti tömegekben elterjedt egykézés elleni küzdelemben mutatkozott meg.1 4 A Turul Szövetség leglátványosabb, a korabeli közvéleményben is leginkább ismert tevékenysége az egyetemi zsidóellenesség volt. Jóllehet a kormány a Turul magját képező zászlóaljakat 1921-ben feloszlatta, a szervezet radikalizmusa nem csökkent, hanem az ifjúság körére szűkült.1 5 A korszak egésze során — igencsak tá-1923-1944. Baranya, 1991/1-2. 200-216.; Ujváty Gábor: Egyetemi ifjúság és katolicizmus, i. m. 423—126.; Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), P 1363, Foederatio Emericana iratai. 9 A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége jobbára a kevésbé radikális és nem bajtársi diákegyesületeket fogta össze. L. MOL, P 1358. MEFHOSZ iratai. 10 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség, i.m. 341-376 11 Az MNDSZ-re elsősorban 1. A Magyar Nemzeti Diákszövetség és tagegyesületeinek ismertetője 1937-1938. Szerk. Borosjenői Kádár Béla. Budapest, Turul, 1938.; Szécsényi András: Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon a Horthy-korszakban. Történeti Muzeológiai Szemle, 2011. [összevont szám] 3. 12 Kerepeszki Róbert'. A Turul Szövetség, i. m. 353-369.; L. továbbá Lendvay Béla (ö. á.): Táborozási ügyrend a bajtársi élettel kapcsolatos egyéb határozatok, szabályok es tudnivalók. Bp., Turul, 1929.; Czipott László (s. a .r.): A „Turul" Szövetség fegyelmi szabályzata Lissák György útmutatásai nyomán. Bp., Turul, 1937. 13 Központi lapjuk, az 1930 januáijában életre hívott Bajtárs rendre beszámolt a külkapcsolatokról. 14 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség, i. m. 353-369.; Rozs András-. „Zsidókérdés", németellenesség, nemzetiségek, i. m. 241-248.; Szécsényi András: A Turul Szövetség revíziós propagandája. In: Pest Megyei Levéltár honlapja: http://www.pestmlev.hu/data/files/201572583.pdf (letöltve: 2011. augusztus 10.) 1-17. 15 Ladányi Andor-. Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben (1919-1921). Bp., Akadémiai, 1979.
