Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 167 Jemnitz János, Hoffmann Tamás, Vitányi Iván, Vass Zoltán. [...1 Beszélgetéseink vegyesen érintettek aktuális politikai eseményeket, ezen belül egyes személyeket is, de ugyanilyen mértékben történelmi kérdések, művészeti kérdések stb. is tárgyai voltak beszélgetéseinknek. Politikai kérdések kapcsán természetesen szóba kerültek párt- és kormányvezetők, beszédeik, intézkedéseik, és olykor velük kapcsolatos személyes emlékek is. Lévén elsősorban kulturális és sajtókérdésekről szó, gyakran beszéltünk Szirmai Istvánról, Köpeczi Béláról, az utóbbi időben Cseterki Lajosról, Kállai Gyuláról." A kihallgatótiszt tíz évvel a Nagy Imre-per után a perre vonatkozóan is kérdést tett fel. Horváth Zoltán erre készségesen felelt. Válaszának lényege az volt, hogy megítélése szerint a Kínai Kommunista Párt befolyása érvényesült Nagy Imréék sorsának alakulásában. A korabeli politikusok működésére vonatkozóan kertelés nélkül válaszolt Horváth Zoltán, nem titkolva véleményét: „az ország kulturális ügyeinek intézésére legfelsőbb fórumként Szirmai Istvánt nem tartottam alkalmas, pontosabban kellőképpen felkészült embernek. Kállai Gyulával kapcsolatban is az volt a véleményem, hogy arra a helyre nála okosabb embert kellene állítani. Elképzelhető természetesen, hogy ennek az elvi tartalom megfogalmazásának élő szóban, bár külön meg nem gondolt, de élesebb szóval adtam kifejezést." A válasz bátor volt, és senkit nem sodort bajba vele. A számára egykor a legelevenebb és legsajátabb közeget jelentő sajtó ügyeiről is kérdezték, s erre felsorolt néhány nem tetsző esetet. Komor Imre nekrológjából például — aki 1948-ban került a Népszava élére, majd onnan a Szabad Nép szerkesztőjévé nevezték ki — hiányolta a tényt, hogy Kun Béla korai bécsi emigrációjában és 30-as évekbeli szibériai deportálása idején annak titkára volt. A magyar sajtót őszintétlennek és lassúnak tartotta. Ezek képezték az ellene felhozott súlyos vádpontokat, amelyek alapján az ügyészség rendőri felügyeletet rendelt el.87 A „ref" azt jelentette, hogy minden második szombaton be kellett jelentkeznie lakóhelye rendőrkapitányságán, s hogy eltiltották a főváros elhagyásától, hogy állandó bejelentett lakásáról este 20 óra és reggel 5 óra között eltávozzon, hogy összejöveteleket, gyűléseket, illetve cukrászdákat, eszpresszókat, kávéházakat látogasson, és hogy lakásán telefonkészüléket tartson üzemben. Két hét múltán sem érkezett meg a rendőri felügyeletről szóló hivatalos papír, amit pedig okkal szeretett volna minél hamarabb megkapni. A papírt birtokolni, abba kapaszkodni még mindig jobb volt, mint a bizonytalanban élni. Az ötvenes évek félelmei ébredtek újra Horváth Zoltánban. Régi barátjához, Nyers Rezsőhöz fordult. Hosszú beszélgetésüket követően Kádár János segítségét kérő levelet fogalmazott Horváth Zoltán, amit elküldés előtt megnézetett Nyers Rezsővel is. „...nincs semmi különös kérésem - előterjesztésem nem panasz, hanem a tények megvilágítása akar lenni" - írta Horváth Zoltán 1967. január 20-án Kádárnak. „Amint szocialista voltam 16 éves korom óta, szocialista is 87 Egy rendőri felügyelet története. Horváth Zoltán, Kádár János, Déry Tibor stb. levelei, belügyi végzések, s más feljegyzések 1967-ből. Magyar Füzetek 8. IPárizs] 1981. 63-82. Az összeállítás név nélkül jelent meg, utóbb megtudtam, hogy Horváth Zoltán unokája, Lukin Gábor juttatta ki a dokumentumokat. A konspiráció szabályai szerint a szerkesztőség sem kutatta a kézirat forrását, megelégedett azzal az utóbb igazolt érzéssel, hogy a hozzájuk érkezett anyag hiteles.
