Századok – 2012

MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147

HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 163 sajtóvitáján. Témájától függetlenül mind arra tett kísérlet, hogy ne kelljen sza­kítania addigi életét vezérlő elveivel. Mindben talál felmentést: a hatalom kép­viselői gyalázták meg a más világnézeteknél értékesebb, megszentelt marxis­ta-leninista elveket. 1956. december 28-án felszólalt az írószövetségben - itt is a tiszta eszmét védelmezve.6 9 S aztán jött egy „egzisztencialista" fordulat, bizonyos értelemben pálya­kezdés. Horváth Zoltán élete legmaradandóbb teljesítményét a börtönből való kiszabadulása és az 1956-os forradalom eleste után hozta létre. Felesége beteg­sége súlyosabbra fordult, 1958 elején megözvegyült. Ötvenhét évesen minden jel szerint ráeszmélt, hogy hiba volt visszaállni kiszabadulása után a közéletbe, hogy mint főszerkesztő, ha rövid időre is, újból közel került régi szerepéhez. Sem a régi szociáldemokraták, sem az új politikai uralkodó réteg nem nézte jó szemmel. Noha többféle magánkörben, a privát társaságokban igen aktív volt, magára maradt. Közéleti hely nem volt számára. Összeszedte magát, hogy visszamenőleg igazolja élete komolyságát. Maradandót akart alkotni és ezzel visszafelé is bizonyítani. így és ekkor kezdett hivatásszerűen foglalkozni a tör­ténelemmel, s lett színvonalas, autodidakta történész. Kortársai és fiatalabb tisztelői úgy emlékeznek, hogy vele nyitott és vele zárt a Nemzeti Múzeum épü­letében működött Széchényi Könyvtár. Kezdetben még kisebb munkákat végzett, mert ki kellett egészítenie a nyugdíjat. 1957 elejétől lektori jelentéseket készített a Corvina Kiadó felkérésé­re. Működésének egyik érdekes dokumentuma Ottlik Géza Iskola a határon című, frissen megjelent regényének értelmezése. Horváth Zoltán nem is a re­gény irodalmi kvalitásait emeli ki, hanem — anélkül hogy ezt kimondaná — a hatalom működésének anatómiájában saját koncepciós perének elvi tanulsága­it fogalmazza meg.7 0 (Mindvégig támogatott fontos irodalmi és történelmi ügye­ket, például Lesznai Anna önéletrajzi regényfolyamának kiadását. 1963-as kel­tezésű például a Kezdetben volt a kert című regényéről írott lektori jelentése.71 Levelezéséből tudjuk, hogy hosszasan segített is Lesznai Annának a több mint száz szerzői íves munka végső szerkezete megtalálásában. Károlyi Mihály felesé­gének visszafogadásában, kiadásában játszott szerepére később térünk majd ki.) Közben készítette a saját munkákat: két fontos és vaskos kötetet írt és szerkesztett igen rövid idő alatt. 1961-ben jelent meg a Magyar századforduló című korszak-monográfiája. A könyv alcíme A második reformnemzedék törté­nete 1896-1914. A munka a századelő újat hozó szellemi irányzatok elemzése, annak az újat teremtő nemzedéknek a bemutatása, amely 1918-ban, s néme­lyek személyében részint 1919-ben meghatározó szerepet játszott, s amelynek leginkább az emigráció jutott sorsul. Horváth Zoltán „második reformnemze­déknek" nevezte ezt a többféle irányzatot magában foglaló modern magyar ér­telmiséget. Az 1900-1910-es évek szociáldemokratáinak és polgári radikálisai-69 MTA KK Ms 5331/10-18. A felszólalás szövegét ld. Literatura, 1989/1-2. Horváth Zoltán és az írószövetség kapcsolatáról ld. Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1956-1963. 1956-os Intézet, Bp., 1996. 148-149, 164 és 186. 70 MTA KK Ms 5332. 71 Lektori jelentés Lesznai Anna Béke és pusztulás című regényéről. MTA KK Ms 5334/352.

Next

/
Oldalképek
Tartalom