Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
HORVÁTH ZOLTÁN PÁLYAKÉPE 155 mert így egészséges ez a hatás." A szituáció hozta ezt az elismerést, alig hihető, hogy az elit és a közösség viszonyát árnyaltan értelmező, mélyen gondolkodó Hajnal számára Horváth erős és túlzó állításai elfogadhatóak voltak. Az ítélkező és a védő nem egy szellemi súlycsoportba tartoztak. Mindenesetre ez a levél Horváth Zoltán számára is jelentőséggel bírt, mert nem adta le a bizottság irataival, hanem magánál tartotta.3 3 Imrédy Béla volt miniszterelnök — Bárdossy után sorrendben a második háborús főbűnös — perének tárgyalására 1945. november 14. és 21. között került sor a Zeneakadémia nagytermében. A perről született egyidejű naplójegyzet, visszaemlékezés, majd az érdekelt szemtanú is megszólalt, a per anyaga utóbb megjelent.3 4 Horváth Zoltán Imrédyről alkotott kérlelhetetlen és publicisztikai eszközökkel nyomatékosított véleményét a Hogy vizsgázott a magyarság című füzetből ismerjük: „Különös figyelmet [...1 Imrédy Béla személye érdemel, mert ő, a svábból lett magyar nacionalista vezér, ennek a beteg és fekélyes korszaknak talán legbetegesebb és legfekélyesebb lelkű figurája. Elszántan gonosz keselyűarca betegesen hiú, galádságoktól vissza nem rettenő, ízig-vérig pathologikus lelki alkatot fejez ki. S e sok veszedelmes és visszataszító tulajdonság kártékonyságát csak fokozza, hogy Imrédy valóban európai kultúrájú ember, nagy tudású pénzügyi szakértő, s távolról sem tehetségtelen ember. De attól való rettegésében, hogy zsidó »vérbeütése« miatt leszorulhat a magyar közélet porondjáról, a tébolyultak szenvedélyességével, akár a középkori marannusból lett inkvizítorok, egyre szélsőségesebben zsidóellenes területekre hajszolta önmagát [...] sietett Magyarországot eladni, mégpedig szőrőstől-bőröstől eladni Hitlernek [...) Beállt a német erőszak zsoldjába és segítette leteríteni a függetlenségéért küzdő, demokratikus csehszlovák köztársaságot í...| Ennek a lépésnek egyenes vonalban követhető következménye az ország teljes pusztulása, Budapest lerombolása, s sok százezer ember halála."35 Horváth Zoltán felszabadulás utáni publikációinak jelentős része — a Népszava külpolitikai rovatvezetőjeként — külhoni, nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. (Nemcsak a sajtó foglalkoztatta, volt máshonnan is megbízatása. A Teleki Pál Tudományos Intézet — Kosáry Domokos — felkérte „A magyar külpolitikai közvélemény" című háromíves tanulmány elkészítésére.3 6 Nem tudjuk, megszületett-e a munka.) Erre predesztinálta érdeklődésén túl a már említett életrajzi körülmény, hogy ifjúkorában bejárta Európát, hogy négy évet élt bécsi emigrációban és közel három évet töltött Párizsban. Számára a világ nem fejeződött be a Lajtánál, jól tudott németül, franciául, olaszul és angolul is. Nem meglepetés, hogy az újrainduló Szocializmusban is a felelősség kérdését vizsgálta, csak most éppen a német nagytőkésekét.3 7 De nem csak egy külpoliti-33 MTA KK Ms 5331/397. I. és II, ill. MTA KK Ms 5331/398. 34 A szemtanú oldaláról 1.: Illyés Gyula-. Naplójegyzetek 1929-1945. Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1986. 399^104. Major Ákos: Népbíráskodás - forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Minerva, Bp. 1988. 251-255. 35 Horváth Zoltán: Hogy vizsgázott a magyarság? Szocialista Könyvtár. Népszava Kiadás, Bp. é.n. [1945] 36 MTA K Ms 5335/124. 37 Horváth Zoltán: Német nagytőke és a nemzeti szocializmus. Szocializmus 29. (1945) 36^10.
