Századok – 2012
KRÓNIKA - Beszámoló a „Bűnbakok az európai és a magyar történelemben" című konferenciáról (Gazdag László) VI/1515
1532 KRÓNIKA gia, mint a fasizmus és a kommunizmus megtapasztalása után. Az elhangzott előadásokra reflektálva összegzésében Pók Attila fontos kérdésnek jelölte meg azt, hogy miként keletkeznek a bűnbakok - alulról jövő mozgalom, vagy a politika kényszeríti a társadalomra. E kérdéssel összefüggésben nagyon elgondolkodtatónak tartotta Kaposi Zoltán azon gondolatát, miszerint régiónkban a tulajdon tiszteletének nincs nagy hagyománya. Ugyanilyen fontos szempont, és kérdés a bűnbakoló. A figyelem egyre inkább az áldozatról az elkövetőre terelődik, akinek motivációit meg kell értenie a kutatónak, de a megértés és az elfogadás — természetesen — nem szinonimák. További lényeges kérdésként fogalmazódott meg az összegzésben maga a bűnbakolási helyzet. Az, hogy az adott társadalmi politikai szituációban a feszültségek feloldásával megtisztuláshoz vezet vagy a válságot mélyíti még tovább. Gyáni Gábor előadása az ítélkezés-értelmezés kérdéskörével foglakozva, azt a kérdést vetette fel, hogy létezik-e ítéletmentes, értéksemleges történetírás, amelyre az előadó határozott nemmel felelt, továbbá a nemzeti keretet jelölte ki a történetírás fő vonatkoztatási pontjának, s kritikusan nyilatkozott a mikro-történetírással kapcsolatban is. Pók Attila ezzel kapcsolatban jóval nagyobb vitát várt, szükségesnek tartva a nagy ívű összehasonlításokat. Véleménye szerint megtermékenyítő lehet, ha a nemzeti kereteken túlmenően vizsgáljuk a kérdéseket. Ez pedig felvetik mind az időbeli, regionális mentalitástörténeti korszakolás és határok problematikáját is. A konferencia jövőbemutató jelentőségét a Történeti Társulat főtitkára abban ragadta meg, hogy az egymástól eltérő vélemények kulturált és kollegiális hangvételű megvitatásával bizonyította: szenzitív kérdésekről is lehet kulturáltan beszélni, vitatkozni, s ez példaként szolgálhat közéletünk számára is. Talán azt a kritikai megjegyzést tehette volna még hozzá, hogy az előadások gyakran összemosták a bűnbak és a bűnös fogalmát. Mint a konferencia résztvevője és előadója, úgy gondolom, a résztvevők szakmailag megerősödve hagyták el Zánkát. Nemcsak a kiváló szervezőmunka következtében a gyermektábort ideális történészkonferencia helyszínévé avató óriási munkára, vagy az előadások általában magas szakmai színvonalára és érdekfeszítő témafelvetéseire gondolok. A feszített hivatalos program után még hajnalokig tartó beszélgetésekre is. Ezek oldottabb hangulata lehetővé tette egy-egy téma még közvetlenebb megvitatását, és a konferencián résztvevők személyes megismerkedését. Véleményem szerint különösen az ifjabb történész generáció, az előadók és a hallgatóság soraiban szép számmal jelenlévő PhD hallgatók és doktoranduszok számára jelentett kiemelkedő megnyilvánulási fórumot, s lehetőséget a szakmai fejlődésre. Ez a történész utánpótlás fontos fórumává is tette a konferenciát. Gazdag László