Századok – 2012
MŰHELY - Széchenyi Ágnes: Magyar abszurd a baloldalon. Horváth Zoltán pályaképe I/147
152 SZÉCHENYI ÁGNES unokatestvére, Thury Lajos vonta be.1 9 Thury 1944. március 19-e után is megmaradt addigi állásában, a kormánypárti Esti Újságnál, hogy státusza révén másoknak segítségére lehessen. A szerkesztőség fejléces papírjaira írtak fiktív megbízóleveleket, igazolásokat. Néhány üres, tehát szabadon felhasználható újságíró-szövetségi igazolvánnyal is rendelkeztek. Thury Lajos Rókus kórházzal szembeni, tehát igencsak központi helyen fekvő lakásán működött a hamisító műhely. Dettre Pál építészmérnök (jó rajzkészség) és Szép Anna festőművész készítették az igazolványokat, örülve minden valódi bélyegzőmintának, például Horváth Ádám konfirmálásra hívó egyházi levele pecsétjének is. Az embermentő csoport tagja volt a gyermekgyógyász Petényi Géza, Fónyi Gézáné, Majlát Duci, Talán Ákos ál-kisegítő karhatalmista, ún. „kiska", Schöpflin „Öcsi" (Schöpflin Aladár Endre nevű ifjabbik fia). A tizennégy és fél éves Horváth Ádám volt a mentőcsoport futára. Horváth Zoltán saját maga számára készített igazolványán az szerepelt, hogy tulajdonosa történész — meggyőződésem, hogy ez a foglalkozás-választás már előre jelzi az 1956 után beteljesített hivatását. Thury Lajossal együtt szöktette meg a toloncházból a Bethlen téri zsidókórházba szállított Mónus Illést, s igyekezett nyugalmas búvóhelyet találni neki. Memoárjában részletesen leírja, miként fordult tragédiába az újságképek alapján könnyen felismerhető és nagyon szorongó Mónus Illés bujkálása. Horváth Zoltán még a budai oldal felszabadulása előtt, 1945. január 22-én ment be először a Conti utcai szociáldemokrata pártházba. Lázas lelkesedéssel és lendülettel keresett feladatot, fogott a munkába a Népszava szerkesztőségében. A párt vezetői, és a lapot újraszervezők (Száva István, Erdődy János és Bán Antal) a külpolitikai rovat szerkesztését bízták rá. Visszaemlékezésében Horváth Zoltán kiemeli, már az első hetekben észlelték a szociáldemokraták, hogy a kommunisták eszközei agresszívabbak az övékéinél, s hogy a kommunisták nagyon tudatosan készültek a háború utáni szerepfoglalásra.20 De Horváth Zoltán sem volt tétlen, a radikális cselekvők egyikeként lefoglalta az Angol-Magyar Bank körúti fiókhelyiségét, az Erzsébet körút és a Barcsay utca sarkán rendezte be a szocdem könyvkiadót és könyvesboltot. Már az első Conti utcai látogatáskor eldőlt az is, hogy Horváth fogja képviselni a Népszavát az újságírók igazolási eljárásaiban. De nemcsak ezen a területen működött, részt vett az egyetemi igazolási eljárásokban is, és 1946-ban pártja nevében Horváth Zoltán mondott politikai vádbeszédet Imrédy Béla népbírósági perében.21 A korban is foglalkoztatta az embereket, mi a népi bíráskodás jogforrása, Horváth Zoltán is írt a témáról folyóiratcikket,2 2 s ugyanabban a Szocializmus 19 Thury Lajos (1896 - New York, 1989), író, műfordító, újságíró, — Zoltán fia, — Zsuzsa fivére. Az Est, a Magyarság, majd 1936-tól a kormánypárti Esti Újság munkatársa volt. 1948-ban elhagyta Magyarországot. 1951 és 1953 között a Szabad Európa munkatársa volt, majd az Egyesült Államokba költözött. 20 Igaz ez az épületek lefoglalására is. A szélsőjobb, illetve nyilas szervezetek elhagyott épületeiben rendezkedtek be a kommunista párt- és egyéb szervezetek. Az MKP budapesti központja például a Tisza Kálmán téri Városi Színház bejáratával szemben lévő Volksbund-ház volt. 21 Sípos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján. Osiris - Budapest Főváros Levéltára, Bp. 1999. 356-360. 22 Horváth Zoltán: ítél a nép. Szocializmus 30. (1946) 36-39.
