Századok – 2012

FIGYELŐ - Diószegi István: Gondolatok Vermes Gábor könyvéről VI/1451

FIGYELŐ 1467 en excentrikus személyiség párosult. Voltaire-t elutasította, sem deista, sem ateista nem volt, mindvégig hű maradt a katolicizmushoz. Mentalitásában közelebb állt a felvilágosodás radikálisaihoz, mint saját mérsékelt tanácsadóihoz. Amikor II. József elutasításba ütközött, az „kemény módszerei" miatt volt, amelyek gyakran önkényesnek és zsarnokinak voltak mondhatók. II. József drasztikus módszerei uralkodása második felében, 1785 után váltak egyre kifejezettebbé, s okoztak egyre több súrlódást még legközelebbi tanácsadóival is. Öccse Lipót, akit 1790-ben koronáztak császárrá és királlyá, a felvilágosodás elkötelezett híve volt, de rövid uralkodásának két éve alatt a bevett politikai gyakorlathoz és hagyományokhoz való alkalmazkodás mestere lett, hogy megvédje a dinasztia érdekeit. Magyarország Azok az erők, amelyek Ausztriában hatottak és lelassították az új erők és gyakorlat elterjedését, jelen voltak Magyarországon is, legalább ugyanolyan mértékben, ha nem még jobban. Ha mégis voltak változások Magyarországon, három fő forrásból fakadtak. Az egyik volt Bécs, amely Magyarország modernizálására, majd Habsburg monarchia egészbe való integrálására törekedett. A másik a kulturális érdeklődés terén való eltolódás, harmadikként pedig változások következtek be a nemességen belül is. Mindezen vonulatok ellenáramlatokat váltottak ki. A Habsburgok által kezdeményezett reformokat szabotálták a megyék, a vallási türelmetlenség talán még gyakoribb lett, mint az ellenkezője. Végül a nemesség minden tőle telhetőt megtett, hogy megerősítse előjogait és vezető szerepét a társadalomban minden változás ellenére. A kulturális érzékenységben történt változásokon túl fokozatos és részleges fejlődésen ment át a társadalmi magatartás a 18. század második felében. A viszonylag jómódú nemesség nem élhetett hermetikusan elzárva a világtól. Lassankint elterjedt egy újfajta konyhaművészet, a kávé, a tea és a kakaó fogyasztása, egyre többet használták a sokféle evőeszközt, s a lerészegedés a konyhaasztalnál egyre nagyobb rosszallással találkozott. Magyarországon elképzelhetetlen lett volna, hogy a felvilágosodás külföldről érkező eszméi alig néhány évtized alatt felforgassák a nemesség mélyen gyökerező állandóságtudatát, védekező egoizmusát és önelégült ragaszkodását a hagyományokhoz. Az új szokásokat könnyebb volt elfogadni. Az újfajta kulturális érzékenység elterjedése enyhítette a vallások közötti ellenséges viszonyt és változtatott a durva viselkedésen, egészében azonban nem terjedt ki feltétlenül a reformok elfogadására. A spanyol, a lengyel és az orosz helyzethez hasonlóan egyes egyének és hasonló gondolkodású baráti társaságok támogatóivá váltak a felvilágosodásnak Magyarországon is, de ezek a csoportok kis szigetek maradtak a mélyen gyökerező hagyományok tengerében. Kazinczy Ferenc felvilágosult író volt, s lelkes szabadkőműves. Az alábbiakat írta Aranka Györgynek 1790. március 25-én: Én meg-makatsitottam maga-